Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 308 165.), nihilista . 17 Véleményem egyezik Florin Curtáéval: amennyiben Sebastian Brather nyomán az etnikummeghatározás lehetőségét elvetjük a régészetben, úgy a régészet két leglényegesebb kérdése, ti. a mikor? ( quando? ) és a kik? ( quis? ) közül az utóbbit eleve feladjuk. 18 Az emberi természetnek azonban van egy olyan általános alaptulajdonsága, ami tagadhatatlan: az ember társas lény. 19 Ez a jelleg a paleolitikumnál jóval régebbre visszavezethető, és az állatvilágból öröklődve kísér minket. A falkából és/vagy csordából horda, abból nemzettség és törzs, majd etnikum, ország, nép és nemzet lett. A különböző szintű csoportos összetartozások igénye és később tudata tehát folyamatosan jelen volt, amit még közvetve sem lehet tagadni azzal, hogy az etnicitás múltbeli fogalma nem ismert vagy a régészet által nem kutatható. Inkább elfogadható az a szemlélet, miszerint az etnicitás ugyan nem objektív, de nem is csak önkényes ( Geary 1983) vagy nacionalista ( Bollók 2006: 280.) jelenség, hiszen vizsgálatától függetlenül létezik, így a régészetben is megengedhetők az etnikai teóriák ( Pohl 1998: 21.). Az etnikum régészeti meghatározásának lehetőségeit vizsgálva egyfajta szűkítés valóban megadható. Nem érdemes az egyének (sírok) etnikai hovatartozásának meghatározására törekedni ( Brather 2004, Curta 2006: 93.). Az egyén identitása praktikus, opportunista és változékony. 20 Egy feltárt sír 17 Már Matthew Johnson is semmitmondónak ítélte Sebastian Brather processzualista jellegű állítását, hogy minden mindennel összefügg ( Johnson 2010: 79., Curta 2013: 166.). Az etnikum meghatározásban való kételkedés önmagáért való formája csak tudományos póz, és nihilizmushoz vezet ( Curta 2007: 159., 165.). Ilyen szempontból valóban egyfajta prótagoraszi homo mensura-val állunk szemben, vagyis Phleuszi Timon szavaival élve: leginkább maga sem tudja a választ (az etnicitás régészeti vizsgálatának mikéntjére). 18 A régészet valóban önmagát adja fel, ha nem kérdez rá az etnikumra ( Eggers 1959: 200., Vida 2006: 207.). „ Not wether archaeology is a historical discipline, nor, indeed, wether ethnicity existed in the mediavel past .” ( Curta 2013: 163.). Florin Curta azonban még tovább megy, és éppen azt állítja Brather elméletéről, amit az legjobban elkerülni igyekszik, vagyis realitása valójában spirituális hátterű, objektivitása speciálisan 20-21. századi nézőpont, a szimbólumok vizsgálata kimondottan önkényes választáson alapuló szubjektív megközelítés, az etnikai különbségek helyett a habitusbeli különbségek vizsgálata bátortalanság, a kultúrhistória tagadása pedig nála csak a kultúrhistória egy formája ( Curta 2007: 169., Curta 2013: 165., 168.). Volker Bierbrauer konzervatív szemlélettel kritizálja Sebastian Brather elméletét. Elveti a túlzottan teoretikus, sőt esetenként színpadias angolszász (atlanti) történeti narratívát és korábbi saját módszerei mentén továbbra is az írott források, valamint régészeti leletek együttes vizsgálatát tartja az ősgermán etnicitás kutatásához vezető kézenfekvő útnak ( Bierbrauer 2004: 46., Bierbrauer 2008: 9.). Egyébként ezek a teoretizált viták Amerikában nagyrészt véget értek ( Curta 2013: 170.), hiszen már most is eléggé túl vannak gondolva. 19 zoon politikon : Arisztoteles , Pol.: 1253a 1–11. A primordiális elmélet szerint az ember beleszületik egy kultúrába ( Greetz 1973), bár kötődései élete során változhatnak ( Jones 1997, Kovács 2006: 285.). 20 Theophylactus Symocatta egy gepidáról írt, aki a bizánciaknak szolgált és avar énekekeket énekelt ( VI 9 ). Constantinus Porphyrogenitus pedig olyan avar harcosokat említett, akik szláv ruhába öltöztek (De administrando imperio 30). Források szólnak a türkökhöz szökő bokolabras-ról ( Menander: 221 Theophylactus I: 8,1–11., Szádeczky-Kardoss 1992: 51.). Odoakert hunnak, szkírnek (Sciri), thüringnek (Turcilingi), ruginak (Rugian), herulnak (Erul)
