Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
Az avarok meghatározása és mitológiája 307 váltak a múlttal kapcsolatos modern vágyak. 9 Következetesen kimondva: ha a múlt változik, annak oka csak a tudományos szemlélet folyamatos átalakulása lehet, és minden ilyen újítás saját korának foglya, még Sebastian Bratheré is. Idő kérdése volt ugyanis, hogy a régészetben felbukkanjon a modern világ szétesését és a modern ember sokrétű világleképezését tükröző művészettudományos hozzáállás, amikor nem hiszünk a tárgyaknak, és legfeljebb hermeneutikai megközelítéssel látjuk felfedhetőnek azok vélt vagy valós jelentésrétegeit ( Bätschmann 1984). 10 A cikk témája erősen érinti az etnikummeghatározás kérdését. Ennek megfelelően rögtön az elején megadtam Sebastian Brather nézeteihez viszonyított alapállásomat. A Kelet- és Közép-Európában évszázadok óta divatos ki volt itt előbb?-típusú nemzeti eredetkutatás legkésőbb az ő teóriája ( Brather 2004: 536–541., Brather 2006: 41.) hatására szerencsésen háttérbe szorulni látszik (legalábbis a tudományban). 11 Kritikusai viszont a legkülönbözőbb negatívnak szánt jelzőkkel látták el Brather módszerét: deduktív , 12 empirista , 13 agnosztikus , 14 fundamentalista , 15 dekonstruktív , 16 redukcionista ( Curta 2007: 9 Egyszerű lenne elfogadni, hogy az etnicitás belső nézőpontja szubjektív, míg a külső (elemző) nézőpontja objektív. Egyrészt az etnicitás létrejötte valóban szubjektív, hiszen a benne élő emberek határozzák meg ( Jones 1997, Kovács 2006: 285.), másrészt a 21. századi kutató nézőpontja sem mentes a szubjektívitástól, gondoljunk Gerard Noiriel „harci stratégia” fogalmára a tudományos életben ( Noiriel 1996, Bollók 2006: 266.). A német kutatással (bécsi iskola) szemben harci stratégiaként a II. világháborús etikai érveket legönfeledtebben talán a torontói iskola kutatói használták ( Curta 2007: 160.). 10 A hermeneutikai régészeti értelmezés igénye már korábban jelentkezett: a tárgyak szimbólikus jelentést is hordoznak ( Patrik 1985: 33., Hodder 1991: 10–13., Kovács 2006: 287.), amelyeket meg kell fejteni. (kon)textuális model: Hodder 1986: 153., Curta 2007: 178–180.) A tárgyak túlzott mögöttes tartalommal való felruházása azonban magában foglalja egyfajta tudományos fetisizmus veszélyét. Ehhez hasonló gondot jelent például a sírok megszemélyesítése, amikor felvetődik, hogy azok „kommunikálnak” velünk, a temetés pedig egyszerűen a jövő kutatói számára megtartott performance volt. 11 Nacionalista nézetek a kelet-közép-európai régészetben: cseh és szlovák tekintetben a pánszlávizmus ( Takács 1984-85: 507.), magyaroknál a turanizmus ( Langó 2006: 96.), románoknál a dákó-román elmélet ( Pârvan 1911), az oroszoknál pedig az anti-normannizmus ( Mordovin 2006: 138., 141., 145–146., 15–155.). Ebben a térségben leghamarabb a cseh Evžen Neustupny lépett túl a nemzeti érzületen ( Neustupny 1971, Curta 2013: 167,), de az igény Magyarországon is többször megfogalmazódott ( Glatz 2001: 97–98., Lango 2006: 90.). 12 Bár Sebastian Brather struktúratöréneti módszertanával valószínüleg az induktív megközelítést preferálja, az etnicitás régészeti vizsgálatának tagadásakor inkább deduktívan jár el ( Bierbrauer 2004: 73–74., Curta 2006: 91., Curta 2007: 162.) és egy általános nézőponthoz ad hoc példákat citál. 13 Empirista azáltal, hogy elveti a régészetben az etnikai következtetés lehetőségét ( Curta 2006: 91., Curta 2007: 162., 165., 185.). 14 Agnosztikus azáltal, hogy elveti az etnicitás régészeti megismerhetőségének lehetőségét ( Curta 2006: 91.). 15 Fundamentalista a 19–20. századi kutatástörténet, illetve az akkor használt fogalmak értékelésében ( Curta 2006: 91–92.). 16 Kerstin Hofmann nem állítja, hanem csak megemlíti a dekonstruktív jelzőt ( Hofmann 20042005: 470.), amely persze nem azonos a destruktívval.
