Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében... 293 3. A Karoling-korban lakossággal számolhatunk az ókeresztény temető területén, keresztény indíttatás alapján települést hoztak létre. Ezt a Cella Trichora épületében, attól nyugatra, valamint a Cella Septichora épületében és környékén, valamint az úgynevezett Ókeresztény Mauzóleumnál talált tárgyi leletanyag egyértelműen igazolja. 24 Az épületet megújították, templomként funkcionált. A Conversio-ban említett templomszentelés így bizonyosan a Cella Trichora épületére vonatkozik. Az oltár áthelyezése az északiból a keleti apszisba (ha volt ilyen) ekkor történt. Az első kifestés ekkor a legvalószínűbb. Legkorábban ekkor kerültek a narthex padlószintje alá a sírok, valamint legkorábban ekkor létesítették a Cella Trichora épületétől északra a sírokat. A Cella Trichora északnyugati részének nekiépítve lakóépületet emeltek. A Cella Trichora és környezete lehetett a Karoling-kori település központja. 4. A jó állapotban lévő Cella Trichora épületet a magyar középkorban is templomként használták egy ideig. Mivel ez az egyetlen nagyobb, jó állapotú (ismert) templomként használható épület a püspökség központjában az államalapítás idején, elképzelhető, hogy szükségmegoldásként ezt az épületet szentelték fel székesegyháznak 1009-ben, habár a mérete ehhez kicsi. Az első kifestésre ekkor is sor kerülhetett. A sírok ekkor is létesülhettek. 5. A székesegyház középkori elődjének építésekor (11. század utolsó harmada – 12. század) az épület még templomként funkcionált. Annak elkészülte után is megtartotta szakrális funkcióját, kápolnaként még a 13–15. században is működött. Az első középkori építésű székesegyház felszentelése után püspöki magánkápolnaként funkcionálhatott ( Buzás 2015: 66. és Koszta 2015: 162.). A 11–12. században történhetett az épület második kifestése. Erre az ún. kufiírásmotívumok miatt korábban nem kerülhetett sor. A kifestés után (és a székesegyház nyugati falának megépülte után) a keleti apszist egy keresztfallal lezárták, az épületet elválasztották a székesegyháztól. 6. A 15. század végén megszűnt az épület templom funkciója, valószínűleg a földfelszínig elbontották, belső terébe omladék került. Valamilyen új, de már nem szakrális funkciójú épületet emeltek a Cella Trichora helyén, annak falait alapul felhasználva. 7. A Cella Trichora nyugati felének helyén nagyméretű épületet emeltek alapozásában gótikus faragású kővel, amely elpusztítja a Cella Trichora nyugati felének maradványait (15. század vége). Ez az épület a reneszánsz püspöki palotával azonosítható. 24 Lásd Tóth Zs. 2016 II. fejezet 2. pontjában írtakat.
