Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 294 Utószó – A Karoling-kor jelentőségéről Pécs város történetében és az első középkori székesegyház kérdése 25 A 2013–2014. évi kutatások eredményei a korábbi adatok felhasználásával és részbeni átértékelésével nemcsak a Cella Trichora , hanem Pécs város, és ezáltal a Dunántúl történetéhez is értékes adalékot szolgáltattak. Bizonyossá vált, hogy nem pusztán a késő római kori temetői épületek romkontinuitásáról van szó. Egyértelművé vált, hogy a római kor és a magyar középkor között ott van ös zszekötő kapocsként a Karoling-kor. A középkori Quinqueecclesiae fejlődésének magja a püspökvár területe, a Pécsi Püspökség központja, amely nem pusztán az antik romok miatt alakult ki az ókeresztény temető területén, hanem a Karoling-kori település ( Quinque Basilicae ) területén rendezkedett be. Pécs és a Dél-Dunántúl Karoling-korának megítélésében erős ellentmondás van a régészeti kutatásban, amelynek egyenes következménye a római kor és a középkor közötti kontinuitás kérdésének a megítélésében fennálló kettősség. 26 A korszak fontossága abban áll, hogy mint köztes periódus összekötő kapcsot képezhet a római kor és a középkor között, az Árpád-kori Pécs fejlődésének az alapjait jelentheti. Az ismert írott források 27 és a régészet szolgáltatta adatok 28 alapján Pécs fejlődéstörténete az alábbiak szerint vázolható fel: Az avar uralom végén (811) az egykori Sopianae település és annak északi temetője területén romos épületekkel számolhatunk. Lakosság jelenléte nem mutatható ki. A Pécs körüli területeken, az egykori római utak mentén egyes avar kori temetők leletanyaga alapján vegyes lakossággal kell számolni, az avar mellett egyre nagyobb számban növekvő szláv lakossággal. 29 Az egykori Sopianae ókeresztény temetőjének településként való használatának kezdetét és annak körülményeit csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. A spontán módon való betelepülést nem tartjuk valószínűnek, a domborzati adottságok tekintetében vannak sokkal kedvezőbb adottságú városrészek, ahol a víz mint telepítő tényező adott. Így a hely településként való használata mindenképp a keresztény indíttatás alapján magyarázható csak. A kereszténység újbóli térnyerése a Karoling Birodalomhoz kapcsolódik. 25 Ezekről részletesen: Tóth Zs. 2016. 26 Lásd ehhez a korábbi irodalommal Tóth E. 2015, Szőke 2014, Fülep 1984, Nagy 1990 . A kérdésről legutóbb részletesen: Tóth Zs. 2016 . 27 A Pécsi Püspökség 1009. évi alapítólevele vö. a 870 körülre keletezett Conversio Baguariorum et Carantanorum (a továbbiakban Conversio ) és a 885-re keltezett adománylevél ( Arnolfinum ). 28 Lásd erről: Tóth Zs. 2016 és Tóth Zs. 2015. 29 Nem lehet pontosan meghatározni, hogy a római maradéklakosság leszármazottaival ebben az időben még lehet-e számolni, s ha igen, milyen arányban volt jelen és milyen mértékben tartotta meg identitását. A tendencia a beolvadás és felmorzsolódás volt.
