Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében... 271 A Cella Trichora környezetében az alábbi régészeti kutatások folytak (3. ábra): 1954-ben Lakatos Pál a székesegyház nyugati bejárata előtt két sírépítményt talált, melyek oldalfala kőből és téglából állt ( Lakatos 1954 ). 1958-ban Fülep Ferenc a Cella Trichora épülettől nyugatra végzett tervásatást 192 négyzetméter területen ( Fülep 1962 ). Egy római kori vízvezetéken kívül egy általa sírkamraként azonosított épületet talált (VII. számú sírkamra), amelyre középkori falak vannak ráépítve. Bertók Gábor 2010-ben földradaros felmérést végzett a székesegyháztól nyugatra eső téren. Az eredményei alapján a Cella Trichora épületétől északnyugatra kőfalak voltak feltételezhetők ( Bertók – Gáti 2014 : 153 .). A 2013. évi régészeti feltárás Möller István említett védőépülete az északi oldalon a Cella Trichora északi apszisához és annak pilléreihez igazodott. Az új épület északi fala ennél hátrébb (északabbra) került. (4. ábra) A cél ezzel az volt, hogy az északi apszis falát, ahol legépebben vannak meg a freskók, szabaddá tegyék, biztosítva a fal szellőzését, valamint azt is, hogy gépészeti beavatkozással szabályozni lehessen a hőmérsékletet és a páratartalmat. A Cella Trichora új védőépületének építését megelőző régészeti feltárás az északi apszis mögötti új, kutatatlan területen folyt 2013. 10. 30 – 2013. 12. 11. közötti időszakban. A régészeti kutatást a Janus Pannonius Múzeum végezte, a feltárás vezetője jelen írás szerzője, Tóth Zsolt régész volt. 5. ábra: Möller István védőépülete az északi apszis körül, mögötte a kőzúzalékos betöltés (fotó: Tóth Zsolt)
