Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 272 A régészeti munka első szakaszaként eltávolításra került a Cella Trichora régi védőépülete és az 1922. évi északi feltáráshatár közötti terület modern betöltése a természetes talajszint alatti 0,2 méter mélységig. (A mai felszíntől kb. 1,20 méter mélység.) Nyugatról a Cella Trichora első és második pillére között az árkot teljes mélységéig feltártuk. (5. ábra) Az árokban a következő megfigyeléseket lehetett tenni: A/ Möller István nagyon masszív védőépületet építtetett a Cella Trichora köré. Nemcsak felülről fedte be vasbeton védőtetővel, hanem oldalról is védőfallal vette körbe egészen az alapozás aljáig. Ennek alsó része téglafalazás volt, amelyen betonfal állt. A védőfal alja a mai felszíntől 2,60 méter mélységben, a Cella Trichora falalapozásának aljánál jelentkezett. A Cella Trichora felmenő falának magasságában a beton külső oldalára még bitumen szigetelés is került. B/ A védőépület oldalfalának külső oldala mögött a munkaárok alján a Cella Trichora falának és pilléreinek irányához igazodó betonelemekből épített dréncső futott körbe. Az árok betöltése (a Szőnyi Ottó által feltárt terület) öklömnyi nagyságú kőzúzalékból és nagyobb terméskő darabokból állt. Az újonnan kutatható terület mindössze 20 négyzetméteres volt. (6. ábra) Ott hat objektum került elő: három középkori sír a székesegyház nyugati bejárata előtt (1., 3. és 4. objektum), egy középkori eredetű épület kőalapozásának északkeleti sarka (2. objektum), valamint két római kori gödör alja (5. és 6. objektum). 6. ábra: A 2013. évi kutatás eredményei (készítette: Tóth Zsolt)
