Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Kovaliczky Gergely: Sopianae első periódusa
Sopianae első periódusa 249 elemzése is lehetővé teszi a kronológia pontosítását: a Sopianae téren feltárt 18/1-es kemencéből előkerült töredékek (vö. Kovaliczky 2005: 27. és Kovaliczky 2015: 82.) a rajtuk alkalmazott díszítések, mint rozetták és fogaskarcolt sávok (23. ábra), levélmotívum (24. ábra) alapján egyrészt a pannoniai pecsételt kerámia déli csoportjába tartoznak, másrészt megjelennek rajtuk a dél-galliai műhelyekben alkalmazott díszítés-típusok is (mint az ugró nyúl, 25. ábra). Ez alapján az előkerült leletanyag időben Domitianus uralkodásához köthető. A fentieket összefoglalva a Hadrianus uralkodása alatti éremforgalom-növekedés és a közép-galliai terra sigillata megjelenése alapján a 2. század első felében már biztosan létezett egy olyan település Pécs területén, mely aktív kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. A korai stílusú pecsételt kerámia gyártása, és az első érmek pedig bizonyítják, hogy a település kezdete Domitianus uralkodására tehető. Az első periódus végét a periódus jelenségeit elfedő, számos helyen előkerült pusztulásréteg jelenti, 14 melyet egyrészt a beleásott 3. századi épületmaradványok, másrészt a belőle előkerült leletanyag keltez: a Sopianae téren a réteg alól Hadrianus bronza, Lucius Verus és Antoninus Pius ezüstje, a rétegből Hadrianus ezüstje, a réteg tetejéről Iulia Domna bronza került elő. Az égett rétegből tíz, 14 A Sopianae téren (lásd Kovaliczky 2015 : 79 .), a Postapalotától nyugatra ( Fülep 1974: 31.), a Zrínyi Mikós utcában és a Citrom utcában (Tóth Zsolt feltárási leltározatlan dokumentációja és szóbeli közlése a 2014-es és 2013-as feltárás eredményeiről). 24. ábra: Pecsételt kerámia a Sopianae térről (fotó: Füzi István) 25. ábra: Pecsételt kerámia a Sopianae térről (fotó: Füzi István)
