Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea – Biró Marianna: Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon – etnobotanikai áttekintés
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 24 a’ melegségnek egyenlőbb megtartására. Két, három hét múlva a víz a gyümöltsnek levét magához veszi, és etzetté válik .” Nem erjesztett savanyítókat, somot, meggyet, éretlen szilvát sorol Nyisztor is (2007: I. Függelék). Egyéb (nem valódi) fermentálás Nem népi gyakorlat volt és nem is igazi fermentálás – bár annak nevezték – a szederlevélből készülő Planta vagy Plantaroma tea 3 készítése, amelyet fermentálásként említenek, de valójában a korabeli leírás ( Nyírvidék 1943: 6.) alapján a folyamat nem igazi mikrobiális erjedés: „ Most a szederlevélből készülő tea gyártását figyeljük meg. Hatvan fokos hőségű teremben kezdik a tealevelek fermentálását, és a síneken futó nagy tálcák mindig kisebb hőfokú terembe mennek át. A meleg áramlását … sajátos gőzgép biztosítja … A fermentálás útján a levelek pórusa kitágul, a kellemetlen-, csípős anyagok eltávoznak, majd a sejtek megnyílása lehetővé teszi az illó olajok és zamatos nedvek kicsapódását. Huszonnégy óriási melegítő rothasztja a leveleket, amelyek a fermentálás után a szitába, majd a festő eljárás alá kerülnek. Az ízes, zamatos, magyar tea ízléses csomagolásban, mint a hírneves Plantaroma-tea kerül innen a forgalomba.” Az erjesztéssel feldolgozott növényfajok összesítése Magyarországon 23 növénycsaládból 63 taxon fermentálására találtunk adatot. Alkoholos és / vagy ecetes erjesztésre kerülhetett a legtöbb cukortartalmú gyümölcs a következő növénycsaládokból: ROSACAEA (Rózsafélék: 24 taxon), CORNACEAE (Somfélék: 2), ADOXACEAE (Pézsmaboglárfélék: 2), ERICACEAE (Hangafélék: 2), GROSSULARIACEAE (Ribizkefélék: 2), BERBERIDACEAE (Sóskaborbolyafélék: 1), MORACEAE (Eperfafélék: 1), VITACEAE (Szőlőfélék: 2). A pázsitfüvek közé tartozó POACEAE (Perjefélék) közül 6 faj szemtermését és szintén lisztes magvú hajdinát a POLYGONACEAE (Keserűfűfélék) közül főként tejsavas és alkoholos erjesztéssel dolgozták fel. Földalatti növényi szervek közül gumók, gyökerek közvetlen erjesztésével savanyúság vagy alkoholos ital készült. A föld alatti növényi részt használtak a SOLANACEAE (Burgonyafélék: 1), az AMARANTHACEAE (Disznóparéjfélék: 2), a POLYPODIACAEA (Édesgyökerű páfrányfélék: 1), a LILIACEAE (Liliomfélék: 1) és a BRASSICACEAE (Káposztafélék: 3 taxon) családjából. Zöldség3 A II. világháború alatt és után egészen az 1970-as évekig készült ez a tea, legalábbis a korabeli napilapok alapján addig követhető nyomon: Nyírvidék 1943: 6., Felvidéki 1957, Pest Megyei Hírlap 1975, Tolna Megyei Népújság 1974
