Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea – Biró Marianna: Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon – etnobotanikai áttekintés
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 20 polták, itták ( Gunda 1988: 32., István 1995: 325., Balassa 1944: 92., Váróczi 2013: 18., Újváry 2002: 907., Újváry 1957: 241.). Hordókban, hidegen, a pincében tartva akár karácsonyig is elállt a savanykás, enyhén csípős üdítő, mely kedvenc itala volt felnőttnek, gyermeknek egyaránt ( István 1995: 325.). A Tiszaháton tejesköcsögben almából is készítettek 2-3 nap alatt hasonló csípős italt, almabor néven itták ( Szabó 1961: 467.). Abaúj-Zemplénben kedvelt volt az „ édesvíz ”: a sziklás, köves helyen termő, édes gyökérfélét (édesgyökerű páfrány) kalapáccsal vagy egy fadarabbal ütögetik, megtördelik, hogy a nedvét kieressze, és vizet öntenek rá. Egy-két hét múlva élvezhető, csípős, édes ízű itallá válik ( Újváry 1957: 241., Zsupos 1987). Újabb kori, kedvelt pezsgős ital a bodzavirág pezsgő. Szénsavas, enyhén alkoholos. Bodzavirág, cukor, citromlé, citromszeletek (esetleg élesztő) felhasználásával erjesztik, néha palackozzák is. Ecsedi (1935: 204.) Debrecen környékéről gyümölcs (nem gabona) alapú ciberéket is említ: „a lőreciberéhez a „ törköt nem préselik ki, hanem vizet töltenek rá, és azon megforr. A bakarlőrét szeretik, mert abban sok aszalt szem van, lőréje pedig édes és erős…a lőreciberét felfőzik, esetleg cukrot, de kenyeret hánynak bele, úgy eszik reggelre, mindenesetre van olyan jó, mint a citromos tea. ” A szintén alacsony cukortartalmú nyírfanedvet – a nyírvizet vagy virics et – is kedvelték több vidéken erjedve is ( Schilberszky 1899: 166., Kiss L. 1929, Ecsedi 1935: 356., Kardos 1943: 20., Szebeni 1962: 59., Gunda 1967, Papp et al. 2014). Ha elkezdett forrni, csípős, savanyú ízű víz lett, amelyet borba is töltöttek szódavíz (savanyúvíz) helyett. Néha annyi szénsav fejlődött benne, hogy a bedugott palackot szétvetette ( Ecsedi 1935: 356.). Némelyek gyógyhatást is tulajdonítottak neki ( Ecsedi 1935: 356.). A savanyú nyírvíznek külön nevét nem találtuk a forrásokban. Schilberszky ( 1899 : 166 .) említ még ( részletek megadása nélkül) nyírsört is, amit sokan „ tavaszi kúrának is ittak ”. Az Ormánságban a vajszlói Pálfay László (2014 ex verb.) nagyanyja és nagynénje készített minden évben sűrű, napon vagy a napsütötte ablakban picit erjesztett fekete ribizli- és meggyszörpöt, amelyet télre is eltettek, és hígítva gyümölcspezsgőszerű ital lett. Ehhez igen hasonló, erjesztett, napon forrt málnaszörp receptet ad meg Géber ( 2004: 159.) Ménfőcsanakról is. Minden hazai borvidékünkön jól ismert az erjedés elején tartó must/szőlőlé a murci is, amely kissé még édeskés, erősen zavaros, szénsavas, nem teljesen kierjedt, kis alkoholtartalmú ital ( Borászati Lapok 1939. 71/42: 327.), sokan kedvelik. Alkoholos italok A magyar gyakorlatban a bor elsősorban szőlőből készül, de a szőlőtermesztésre klimatikusan már nem alkalmas vidékeken szinte minden vadgyümölcs,
