Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Jakucs János – Voicsek Vanda: A Kr. e. 6. évezred második felének új kutatási eredményei Baranya megyében
A Kr. e. 6 . évezred második felének új kutatási eredményei... 165 tekinthető ( Dimitrijević 1968: 18 – 119., Dimitrijević 1979: 262., 293 – 294., 297 – 298.). A (Sopot-) Ražište kerámiastílus megjelenését így legkorábban a Vinča B1 periódussal tartották egykorúnak ( Marković 1985: 65., Marković 1994: 145.). Figyelembe véve a fentieket, illetve azt a tényt, hogy a korai Vinča és Ražište stílusú kerámia területileg elkülönülve jelentkezett a keleti és nyugati településrészeken, a szederkényi település első közlése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a Vinča stílusú leletanyag időben megelőzi a Ražište típusú kerámia megjelenését, amelyet így a Vinča A3, vagy legkésőbb a Vinča A3 és B1 időszak váltásával hoztunk összefüggésbe ( Jakucs – Voicsek 2015: 44.). Az azóta elvégzett radiokarbon vizsgálatok a fenti megállapításokat részben megerősítették, míg más tekintetben új megvilágításba helyezték. 4 A mostanáig rendelkezésre álló radiokarbon adatok statisztikai modellje alapján ( Jakucs et al. 2016: Fig. 13.) a Szederkény–Kukorica-dűlői település élete a Kr. e. 54. évszázad fiatalabb szakaszában kezdődhetett (5360–5305 cal BC, 95% valószínűséggel; 5340–5315 cal BC 68% valószínűséggel), és a Kr. e. 52. évszázad első néhány évtizedéig tarthatott (5210–5165 cal BC 95% valószínűséggel; 5200–5180 cal BC 95% valószínűséggel). Ez egyrészt alátámasztja a keleti településrész Vinča stílusú kerámiájának Vinča A1a időszakra történő keltezését, sőt, úgy tűnik, hogy Szederkény legkorábbi dátumai néhány évtizeddel még korábbiak is a Vinča–Belo Brdo-i tell legkorábbi Vinča stílusú kerámiát tartalmazó rétegénél (5305–5255 cal BC, 95% valószínűséggel; 5300–5270 cal BC 68% valószínűséggel; Tasić et al. 2016: Tab. 4., 54 – 55., Tab. 8). Ez azért figyelemre méltó, mert így a Vinča kultúra jelenleg ismert legkorábbi radiokarbon adatait annak legészakabbi, Duna menti elterjedési területéről ismerjük, ami alapján közvetve bár, de azt feltételezhetjük, hogy létezhet egy, mind a szederkényinél, mind a vinčai tell jelenleg ismert legidősebb Vinča leleteinél idősebb, esetleg már a Kr. e. 54. évszázad kezdete körüli Vinča megtelepedés, valószínűleg valahol a kultúra központi elterjedési területén. Másrészt, a Szederkény–Kukorica-dűlőről, illetve dunántúli, közép- és nyugat-európai korai VK településekről ismert radiokarbon adatsorok statisztikai modellje alapján kiderült, hogy a jelenleg ismert legkorábbi Vinča stílusú leletek dél-dunántúli feltűnése Kr. e. 5350 cal. BC környékén időben egybeesik a dél-dunántúli nagy kiterjedésű korai VK települések kezdetével (lásd Balatonszárszó–Kis-erdei-dűlő, Alsónyék–Bátaszék), illetve a VK közép-európai elterjedésével is ( Jakucs et al. 2016: Fig. 24., Oross et al 2016b: 139 – 140.). A település belső kronológiája, illetve a korai Vinča és Ražište kerámiastílusok időbelisége szempontjából rendkívül fontos, és ez sok szempontból új 4 Az ERC által finanszírozott Times of ?eir Lives (ToTL) kutatási program keretében Szederkény– Kukorica-dűlőn 41, Versend–Gilencsán 68 radiokarbon mérést végeztünk. A minták kontextusainak leírása és az eredmények statisztikai értékelése alapján készült modellek a már idézett publikációkban részletesen megtalálhatóak ( Jakucs et al. 2016: 267 – 336., Jakucs et al. kézirat , Whittle et al. 2017: 1 – 60.).
