Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Jakucs János – Voicsek Vanda: A Kr. e. 6. évezred második felének új kutatási eredményei Baranya megyében
A Kr. e. 6 . évezred második felének új kutatási eredményei... 141 hossztengelyére merőlegesen helyezkednek el. Egy-egy sort 3-4 épület alkot, melyek kivétel nélkül ÉK–DNy tájolásúak. A keleti és nyugati településrészeken előfordulnak különböző házsorokhoz tartozó, a rövidebb, homlokzati oldaluk mentén átfedésben lévő épületalapok, illetve néhány esetben a Längsgrubék végei között figyelhető meg szuperpozíció. Ez a jelenség valószínűleg az egyes házcsoportokon belüli, több építési periódusra utalhat. Ezzel szemben a hosszanti falsíkjaik mentén átfedésben lévő épületalapokra nem találunk példát (eltekintve néhány olyan esettől, amikor a Längsgrubék a hosszanti oldalaik mentén vágják egymást, ez azonban nem jelenti maguknak az épületeknek a szuperpozícióját), tehát az azonos házsorban álló épületek közötti kronológiai különbségre nincsen közvetlen sztratigráfiai bizonyíték. Versend–Gilencsán a középső neolitikus megtelepedés a Versend-patak keleti és nyugati oldalán is megfigyelhető volt, a keleti részen a késő neolitikus lengyeli kultúra körárkának részlete, és több gödre is napvilágot látott, amelyek átvágták a Kr. e. 6. évezredi jelenségek egy részét is (5. ábra). Épületek nyomát ezidáig csak a keleti településrészen sikerült kimutatni, míg a nyugati oldalon a későbbi korokban történt bolygatások megnehezítik a neolitikus épületnyomok azonosítását. A keleti településrészen több, a vízfolyás irányára nagyjából merőleges sorban kerültek elő az egykori épületekre utaló, ÉÉK–DDNy tájolású hosszanti gödörstruktúrák. A teljes belső oszlopszerkezet nyomát sajnos egy esetben sem lehetett rögzíteni, csupán néhány oszlophelyet dokumentál5. ábra: Versend–Gilencsa, keleti településrész (készítette: Réti Zsolt)
