Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Jakucs János – Voicsek Vanda: A Kr. e. 6. évezred második felének új kutatási eredményei Baranya megyében
A Kr. e. 6 . évezred második felének új kutatási eredményei... 137 jának” eredményeként, csak a Vinča B1 periódussal párhuzamosan alakult volna ki a korai Sopot-kultúra (Sopot IA) illetve Kelet-Szlavóniában a Sopot-kultúra korai (Sopot IA-IB) lokális variánsának tartott, ún. Razište típus ( Marković 1985: 65., Abb. 8.). A Drávától északra legkésőbb a Sopot IB-II időszaktól számoltak az ún. klasszikus Sopot-kultúra leleteinek feltűnésével ( Kalicz–Makkay 1972: 12., Regenye 2002: Fig. 1.), amelyet a dunántúli neolitikus fejlődés rövid epizódjának véltek a VK késői (Zseliz) időszaka és a lengyeli kultúra megjelenése között ( Kalicz – Makkay 1975: 257., Kalicz 1993: 86.). Horváth Ferenc a korai Sopot kultúra Razište típusával azonosított leleteket közölt a Karasica völgyében fekvő Villány–Villányvirágosról, és ennek alapján rámutatott, hogy a korai Sopot-Razište típusú leletanyag megjelent a Drávától északra is ( Horváth 2006a: Fig. 1: 1–12.). Települések, településszerkezet és építészet a Kr. e. 6. évezred második felében a Dél-Baranyai-dombság területén A cikkben tárgyalt neolitikus települések a mai Baranya megye középső, a Mecsektől délre eső részén, a Dél-Baranyai-dombság keleti területén helyezkednek el. A területet több észak–déli irányú patakvölgy tagolja, fő vízgyűjtője a Karasica-vízfolyás Villány feletti szakasza, amely a környék patakvizeit a Dunába vezeti le. Az M6 és M60 autópályák építését megelőző feltárások Baranya megyében 2005-ben kezdődtek, és egészen 2008-ig zajlottak ( Nagy 2007: 21–25.). A nyomvonal a dombság területét Véméndtől északra éri el, majd Lánycsók után számos kisebb nagyobb patakvölgyet (Lánycsók-Marázai víz, Borza-patak, Versendi-vízfolyás, Monyoródi-vízfolyás, Karasica, Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Szemelyi-patak) keresztezve délnyugati irányba halad. A feltárt neolitikus települések a patakvölgyek között emelkedő dombhátak peremén, a vízfolyások közvetlen közelségében láttak napvilágot. Az autópálya nyomvonal Baranya megyei szakaszán a legnagyobb felületű feltárás Szederkény–Kukorica-dűlőben (M6 B095 lelőhely) zajlott 2005–2008 között. Az összesen 132.051 m 2 felületen feltárt lelőhelyen a neolitikus telepjelenségek mellett a Balaton-Lasinja, Baden, mészbetétes, urnamezős, La Tène, és késő római időszakokhoz köthető régészeti jelenségek kerültek napvilágra ( Kovaliczky 2009: 276–277.). A szederkényi lelőhelytől keletre, attól gyakorlatilag látótávolságra (kb. 2,5 km-re) a Versendi-vízfolyás két oldalán emelkedő dombhátakon található Versend–Gilencsa lelőhelye (M6 B096), ahol a feltárás 66.837 m 2 felületre terjedt ki. Az előbbi két lelőhelytől északnyugati irányban, a dombság északi részén található Szemely– Hegyes (M6 B083), Kozármisleny–Sasfészek (M6 B056) és Kozármisleny (M6 B097) esetében szintén nagyobb kiterjedésű középső neolitikus településrészletekről van tudomásunk ( Szeverényi 2013 : 47 ., Angyal 2015), ezek régésze-
