Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

RÉGÉSZET - Jakucs János – Voicsek Vanda: A Kr. e. 6. évezred második felének új kutatási eredményei Baranya megyében

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (

2017

)

138

ti feldolgozása és közlése azonban – Kozármisleny (B097 lelőhely) kivételével – még várat magára.

2 A felsorolt településrészletek legfontosabb közös vonása, hogy valamennyi esetben napvilágot láttak a közép-európai vonaldíszes kerámia építészeti hagyományainak megfelelő (

Modderman 1972

: 77

–

84

., Oross 2013

: 187

–

202

.

), oldalfaluk mentén rendszerint hosszanti agyagkitermelő gödrökkel (

Längsgrube

) kísért, oszlopszerkezetes hosszúházak nyomai. Szederkény–Kukorica-dűlőn a feltárás eredményei alapján a neolitikus telepjelenségek három, egymástól jól lehatárolható csoportban kerültek elő a feltárt terület keleti, középső, és nyugati részén. A keleti településrész a Monyoródi-vízfolyás irányából emelkedő magasabb térszínen helyezkedik el, ke2 Kozármisleny B097 lelőhelyet 2015-ben Angyal Rozália BA szakdolgozatának keretében részletesen feldolgozta (

Angyal 2015

)

. 2. ábra: Szederkény–Kukorica-dűlő, keleti településrész (készítette: Réti Zsolt)