Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben
164 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Az általam vizsgált korpuszban az összetett és képzett főnevek egybe- és különírása jelentős eltéréseket mutat. 3. táblázat: Az összetett és képzett főnevek elemzése Z. férfiak Z. nők St. férfiak St. nők a főnevek száma összesen 655 156 505 188 szimplex 426 79 316 101 komplex 229 77 189 87- összetett szó 54 10 51 20- képzett szó 175 67 138 67 Az alábbiakban néhány példát sorolok fel arra, hogy a bejegyzők mennyiben nem követték Adelung fent idézett szabályozását. • Képzett szavak, melyekben a szótőt és a képzőt minden esetben egy szóként kellett volna leírni, a példákban pedig minden morfémát különírtak: aus Sicht, billig keit, an denken, Freint schaff, Eitel Keit, ver mehren, Ver Giß mein nicht; • Összetett szavak, melyeknek elő- és utótagja ugyancsak egybeírandó: Theater Liebhaber Gesellschaft Ehren Mitglied, Harfen lispel, Nächsten liebe, Busen freund, Morgen Sonne, Seelen Reitz, Wonne Gefühl, Groß Vater, Freundschafts Mäht, freundschfis Liebe, Todes=Hand, Klein Andenken, Lebens bürd, etc. Ha számszerűsítjük az összetett, illetve képzett főnevek a helyesírás szabályaitól eltérő írását, a következő képet kapjuk: Ziegler férfiismerősei, barátai a bejegyzéseikben szereplő 229 főnévből, melyek egynél több morfémából állnak, csak 14 főnevet írnak Adelung normája szerint helytelenül (6,1%), nőismerősei, barátnői a 77-ből összesen kilencet (11,6%). Steinkopf barátai 11 komplex főnevet írnak a 189-ből nem a nyelvi normának megfelelően (5,8%), a barátnők szintén 11 -et 87-ből (12,6%). 4. táblázat: Az összetett, illetve képzett főnevek helyesírás szerinti elemzése Ziegler — férfiak Ziegler — nők Steinkopf- férfiak Steinko pf — nők helyes helytelen helyes helytelen helyes helytelen helyes helytelen 215 14 68 9 178 11 76 11 93,90% 6,10% 88,40% 11,60% 94,20% 5,80% 87,40% 12,60% 4. 2. 2. A szavak nagy- és kisbetűs írása A lexikai-szemantikai princípium a német főnevek nagybetűs írásánál is érvényesül, amely a 15. századra vezethető vissza. A tulajdonnevek esetében már 1560 körül domináló nagybetűs írásmód 150 évvel később már a köznevek 90 százalékánál is állandósult (Nübling 2006: 191.). A vizsgált emlékkönyvekben ennek az alapelvnek a követése genderspecifíkus eltéréseket mutat: Steinkopf barátai viszonylag következetesek a főnevek írásában és 97,5%-ban helyesen, azaz nagy kezdőbetűvel írják őket. Ziegler hölgyismerősei ezzel szemben a főnevek 10,9%-át kis kezdőbetűvel írják, s ezzel elmaradnak mindkét férfikor nyelvhelyességi mutatóitól.
