Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben
Memoriae causa - emlékül 165 5. táblázat: A főnevek nagy- és kisbetűs írásának elemzése, összesítő adatok Z. férfiak Z. nők St. férfiak St. nők főnevek összes 655 156 505 188 kisbetűs 34 17 13 10 5,10% 10,90% 2,50% 5,30% Más szófajokat, például igéket és mellékneveket ugyanakkor nagy kezdőbetűvel írnak, ami Adelung szerint csak akkor helyes, ha azokat főnévként használjuk, vagy mondatokat, versekben sorokat kezdünk velük. Ennek értelmében itt azt tekintjük „helyesírási hibának”, ha egy ige vagy melléknév a sorközben (SK a táblázatban) nagy kezdőbetűvel, vagy a mondat és/vagy sor elején (SE a táblázatban) kis kezdőbetűvel szerepel. 6-7. táblázatok: Az igék és melléknevek nagy- és kisbetűs írásának elemzése, összesítő adatok Z. férfiak Z. nők St. férfiak St. nők SK SE helytelen SK SE helytelen SK SE helytelen SK SE helytelen kisbetűs 16 50 4,60% 10 9 11,10% 30 52 9,80% 3 27 2,90% nagybetűs 329 18 26,50% 80 6 40% 277 11 17,50% 99 6 18,20% ige T 463 7,30% 105 15,23% 370 11,10% 135 6,60% Z. férfiak Z. nők St. férfiak St. nők SK SE helytelen SK SE helytelen SK SE helytelen SK SE helytelen kisbetűs 31 1 18,20% 816,60% 24 1 20,40% 48,50% nagybetűs 1390% 400% 930% 430% melléknév I 171 18,10% 48 16,60% 118 20,30% 47 8,50% A mellékneveket gyakrabban használják attributiv mint predikatív funkcióban: az összesen 384 melléknév közül 318 valamely főnévhez kapcsolt jelző, melyet 47 esetben nagy kezdőbetűvel írtak (14,77%). Ennek egyik oka, hogy olyan állandósult szófordulatokat, mint pl. • Wahre Ruhe, Liebender Freund, Beste Wahl, Aufrichtiger Freund (Z.M), • Bester freund, in Schneller Eil, Auf Richtiger Schwager, Edler Freund, Echter Freund (St.M), • Mein Bester freund, Ein Versöhnter feind, Mit diessen Kurzen Wortte (Z.F.), • Ewige Freundin, Dauerndes glück, auf Richtigen Freintinn (St. F.) egy lexikai-szemantikai egységként fogtak fel. Ezt támasztja alá az is, hogy a főnevet viszont több esetben kis kezdőbetűvel írják a nagybetűs melléknév után (lásd 4.2.1. is). 4. 2. 3. A szóvég elz.öngétlenedése1 és a szóvégi mássalhangzókettó'zó'dés A szókezdet markáns jelölésével, azaz a főnevek nagybetűs írásával párhuzamosan szorult vissza a szóvég elzöngétlenedésének és a szóvégi kettős mássalhangzóknak a jelölése a német helyesírásban. Ezt a folyamatot az ortográfia morfológiai alapelve generálta, amely itt egyértelműen ellentmond a „Schreib, wie du sprichst“ princípiumnak. Németül ’Auslautverhärtung’, ami praktikusan annyit jelent, hogy a szavak végén álló zárhangokat a németben mindig zöngétlenül ejtjük, vagyis a szóvégi b, d, g helyett p, t, k hangokat artikulálunk.
