Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
SZEMLE - Márfi Attila: Tanulmánykötet a roma holokausztról. A lágerek népe. Névtelen romák holokausztja
Tanulmánykötet a roma holokausztról 403 közösségek viszonya a vészkorszakhoz, a roma áldozatok valóságos száma és a roma holokauszt kutatások főbb szakmai szempontjaira fókuszálva. Ugyanakkor új kutatási eredményeket is közzé tesz, bizonyítva, hogy a hazai roma holokauszt kutatása és értékelése a szerző munkássága nélkül elképzelhetetlen. Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója kiegészíti, sőt megerősíti ezt a szintézist, a roma holokauszt Európában lezajlott eseményeit Adalékok a Roma Holokauszt történetéhez címmel megjelent írásában. Vázolja és ismerteti azokat a törvényeket és rendeleteket is, amelyek „jogi támpontokat” adtak a későbbi tragikus események lezajlásához. Értekezése végén a szerző gazdag melléklet-anyagában Gesztelyi Nagy László A magyarországi cigányrendezés című javaslatából közöl részleteket, majd Szita Szabolcs a cigány munkásszázadokról írt tanulmányából idéz egy visszaemlékezést, s mindezt két kordokumentum egészíti ki. Mindkét írás eddig nem ismert adatokat és összefüggéseket is közöl, reálisabb számadatokat felsorakoztatva. Az országos és helyi eseményeket több szerző kiérlelt tanulmánya ismerteti. A baranyai roma holokauszt részletes és teljes feltárását Radnóti Ilona azóta elhunyt muzeológus posztumusz írásából ismerhetjük meg ...Úgy kell eljárni, mint a zsidókkal. Cigánykérdés-cigánysors Baranyában címmel. Ebben részletesen ismerteti a dualizmus- kori és a két világháború közti korszakból származó, cigányokkal kapcsolatos szabályozásokat, rendeleteket. Az 1928 óta rendszeressé váló cigányrazziákról, valamint a cigánynépességről részletes statisztikai adatokat is közzé tesz. Külön értéke a tanulmánynak, hogy a Baranyában felállított cigány munkásszázadokról is ír eddig nem ismert történeti tényeket. Végül több túlélő és szemtanú visszaemlékezéseivel is megismerkedhetünk. Ehhez kapcsolódva a baranyai kisebbségek és a cigányságtörténeti kutatások fontosabb állomásait, valamint a roma holokauszt kutatásának problémakörét Márfi Attila történész, ny. főlevéltáros esszéje vázolja fel Cigány és kisebbségtörténeti kutatások Baranyában és a Roma Holokauszt feltárásának problémaköre címmel. Ebben a szerző részletesen bemutatja az európai hírű, s a két világháború közti korszakban működő Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetet majd a szocialista korszak, s rendszerváltás utáni miliőben újra indult kisebbségi - és cigánytörténeti - kutatások legfontosabb produktumait. így a Baranya Megyei Levéltárban és a Rácz Aladár Közösségi Házban zajló, a cigányság történetét taglaló kutatásokat, rendezvényeket, konferenciákat, s kiadványokat - beavatva az érdeklődő olvasókat a hazai roma holokauszt kutatásának összetett problémakörébe is. A szomszédos Somogy megye cigányüldözéseit, a csendőrrazziákat Csóti Csaba, az MNL Somogy Megyei Levéltára főlevéltárosának tanulmánya ismerteti Cigányrazzia Somogy megyében, 1944 cím alatt. A tanulmány részletesen bemutatja - gazdag levéltári forrásokra hagyatkozva - a cigányrazziák lezajlását közvetlenül a vészkorszak előtt. Harmat József, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár könyvtárosa a Várpalota melletti Grábler-tónál lezajlott tömegmészárlás eddig nem ismert történéseit teszi közzé több éve zajló kutatási eredményeit összegezve A székesfehérvári és várpalotai cigányok tragédiája 1945-ben a Grábler-tónál címmel. A szerző a legnagyobb eddig ismert, cigányok elleni tömegmészárlást megrázó erejű kordokumentumokkal eleveníti fel. Fontos megjegyezni, hogy ez az első tudományos szintű szintézis, amely erről a rettenetes tragédiáról megjelent. A jeles baranyai cigányköltő, Kovács Hontalan József esszéje a láthatatlan tömegsírokról közöl szívbemarkoló részleteket. Bár az írás másodközlés, de nagyon jól kiegészíti azt a szerkesztői, szakmai elképzelést, amelyet a kötet olvasása során megtapasztalhatunk. Fontosnak tartottuk ezt a szintű megközelítést megjeleníteni Márkus Sándor, a szombathelyi Izraelita Hitközség elnökének megszólaltatásával is, aki a zsidóság holokausztjában érintett leszármazottként rögzítette belső
