Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
SZEMLE - Márfi Attila: Tanulmánykötet a roma holokausztról. A lágerek népe. Névtelen romák holokausztja
404 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) vívódásait. S ehhez a körhöz tartozik Kardos Ferenc másik írása, amelyben a cigányfestő Ferkovics József munkásságával ismerteti meg az olvasót — a művész a roma holokauszt eseményeit örökítette meg alkotásaiban. Kosztics István, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnökének írása Romák a növekvő antiszemitizmus ellen címmel azokat a rendezvényeket, kulturális eseményeket, konferenciákat, megemlékezéseket és nem utolsó sorban a Magyarországon 2004-ben elsőként átadott Roma Flolokauszt Emlékmű alapítását ismerteti, amely értékteremtések a cigány civil szféra öntudatra ébredését és felelősségtudatát is jelzik. Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet titkárai cigány holokauszt kérdése az oktatásban című tanulmányában az eddig megjelent, a kérdéskört összegző írások szintézisével hívja fel a figyelmet a pedagógusok, s ezzel kapcsolatban a politikusok, a közmédia és a történészek felelősségére. Nem utolsó sorban, de itt kell megemlítenünk Romani Rose elnök urat, aki nemzetközi szinten a legismertebb egyénisége a roma és szinti holokauszt, valamint minden Németországban élő kisebbség érdekeinek védőjeként, avatott szakértőjeként. Az általa vezetett, európai hírű, Heidelberg székhelyű, a Németországi Szintik és Romák Dokumentációs és Kultúrközpontjának kiterjedt tevékenységéről helyettese, Silvio Peritore úr irása tájékoztat. Rendkívül figyelemreméltó az az érzékenység, a korrekt és alapos szakmai ismeretek tárháza, amelyek eredményeként az intézmény példaértékű kiadványozási munkákkal, kiállítással, szervezett gyűjtőmunkával, polgári érdek- képviselettel érvényesíti és bizonyítja elhivatottságát. A kiadványt - eddig még nem publikált dokumentumokkal és fényképekkel - az ún. Képgaléria zárja, amely a kötetben olvasható írásokat kiválóan egészíti ki. Ebben a szerkezeti egységben cigányfestők - korábban már kiállításokon is szereplő - alkotásai is láthatók. A kiadvány köszöntőit, a bevezetőt és a tanulmányokat is háromnyelvű (angol, német és lovári) rezümék közzétételével gazdagította a kötet szerkesztője, a nemzetközi érdeklődést is szolgálva. Elismerésre méltó, hogy ezzel a kötettel a szerzők az áldozatok emléke előtt is tisztelegni kívántak, s egyúttal azt is közvetíteni tudták, hogy nemcsak történetírásunk, de a társadalom szélesebb rétegei körében is akad még bőven feladatunk a holokauszt megitélésében.
