Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - Kistelegdi István - ifj. Kistelegdi István: Az építészettörténettől az épületenergetikáig. Az egykori pécsi Megyeháza, a mai Modem Magyar Képtár rekonstrukciója és bővítése
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 301-312 Pécs, 2015 Az építészettörténettől az épületenergetikáig. Az egykori pécsi Megyeháza, a mai Modem Magyar Képtár rekonstrukciója és bővítése Kistelegdi István - ifj. Kistelegdi István Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. e-mail: kistelegdi@pmmik.pte.hu ; kistelegdisoma@pmmik.pte.hu Épülettörténeti kronológia A török hódoltság megszűnése után lassan ébredezett az elnyomás alól felszabaduló nemzet, így Baranya vármegye ősi berendezkedése is. 1693-ban új megyei címeres pecsét készül, s az első megyei gyűlés 1693-tól hagy nyomokat, 1701-ből ismert az első választott alispán. A gyűlések helye az alispán háza, vagy a püspöki palota volt, ez természetesen nem volt megoldás a vármegye nemessége számára, így már 1710-ben keresik a megfelelő helyet az új megyeháza fölépítésére. Első helyszín a főtér volt, a hajdani „Török Fürdő” telkén, de itt végül is a fürdő átalakításával megyei börtön építtetett. Ezek után esett a választás a Papnövelde u. 5. számú házra és telekre, ahol a császári főmegbízott lakott, mint a kamarai hatalom képviselője 1722-től. 1731-ben már Madarász Sándor adja el a telket és házat Baranya vármegyének. Ez az évszám jelentős az épület életében, hiszen 1731-32-ben megépül az első vármegyeháza. A négyzetes főépület három szintes, a pincében börtön funkcióval, majd 1772-ben elkészül a déli kapuzat homokkő herma pillérekkel, törtvonalú címeres oromzattal. A déli homlokzaton való asszimetrikus elhelyezése erősen csökkenti építészeti hatását. Még a 18. században, annak is az utolsó harmadában, 1777-ben nyugati irányban földszintes bővítés épül börtön céljára. A 19. században már erősen „kinövi” funkcióját, így megvételre kínálja a vármegye az épületet a városháza számára, amit az nem fogad el, elutasítják az ajánlatot. Még ugyanebben az esztendőben, 1819-ben a megye árverésen megvásárolta a barokk, volt pálosrendi épületegyüttest, átköltözés indokával, de Szepessy püspök visszavásárolja, tiltakozásul a világi funkció és főként a börtön céljaira való átalakítás ellen, abból a célból is, hogy ott hozza létre a Lyceumot (tanítóképzőt és jogakadémiát). 1834-ben az eredetileg is szűknek bizonyult főépület kibővítésének, átalakításának tervét Piacsek József építész készítette klasszicizáló stílusban, Pollack Mihály hatása érződik rajta. Sajnos csak terv maradt, bizonyára pénzhiány miatt. 1885-ben Körösztös Imre elkészítette a nyugati irányú bővítés terveit, a barokkizáló eklektika jól harmonizál a meglévő főépülettel. 1886-ban Szántó Antal építész vállalkozó befejezi a bővítés építését, 1895- ben megépül az udvari épület, amelynek déli homlokzata késő barokk eklektika jegyeivel rendelkezik. Elkészül az udvarban a főépület északi oldalán a közgyűlési terem is 1930-ban, igényes eklektikus térrel. 1950-től a Járási Tanács, illetve a Földhivatal hasz
