Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Kovács Orsolya: Az 1906-os milánói kiállításra készült váza a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményében
294 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 2. ábra: Pirogránit virágedény alja a tűzrepedésekkel. (Fotó: Fűzi István) säg augusztus 12-i ülésén és kimondta, hogy az új kiállításnak a régivel azonos szintűnek kell lennie és a volt kiállítókat mind újra felszólítják a részvételre... Az új iparművészeti osztályt most már nem zsúfolják össze egy épületbe, hanem körülbelül tíz kisebb-na- gyobb pavilonra osztják, amelyeket lugasszerű folyosók kötnek össze egymással. A leg- nagyobbik lesz a kiállítás »ereklyetára«, ebben gyűjtik össze azokat a tárgyakat, amiket az elhamvadt magyar és olasz osztályokból megmenteni sikerült, itt állítják ki a leégett két osztályról fölvett fényképeket is ....Ilyenformán két külön épületben fog szerepelni a magyar iparművészet... Ugyanennek az épületnek hali-szerű nagy termében mutatja be az elpusztultnál is nagyohbszabású iparművészeti gyűjteményét Zsolnay Miklós.” (Építő Ipar 33. 1906: 300.) Érthető az igyekezet, hiszen a magyar iparművészeinek az 1900-as párizsi és az 1902-es milánói kiállítást követően harmadszor nyílt alkalma az önálló megmutatkozásra. A Magyar Iparművészetben közölt szemelvények a külföldi, főként olasz szerzők őszinte érdeklődéséről és elismeréséről tanúskodnak, különösen a kiállítási csarnok építészeti vonatkozásait illetően: fö nagy hall a szökőkútmedencéje kacsagruppjával egyszerű, de nagyon szép kiállítás... A legnagyobb hatásokat egyszerűségében tudja elérni. ..(A közönség, amelynek csodálatát kiváltja a terem) „Tényleg egyáltalán nem szok- hatta meg azokat az arányokat, amelyek a teremben kifejlenek, nem szokhatott hozzá sem a szimmetriátlan növények mesterkéltségéhez, se az egyszerű díszítés hatásához. Mindez merőben újnak látszott, magához vont, föllelkesített, legyőzött mindenkit. A magyar architektúra a kiállítás győztese.” (La Perseveranza 1906: 222-223.) Az iparművészeti munkákat illetően a népművészeti ihletésű formaadást tekintik a kiállított anyag legnagyobb erényének. „Újra felszabadulván az 1867-ik kiegyezés által,
