Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Mendöl Zsuzsanna: Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 1930-1945
Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 247 Bajáról idevezényelt utászokkal mint épitőmunkásokkal, és a pécsi építővállalkozóknál lévő bak, palló és vaskapocs ingyenes átengedésével, vagyis csak a megépítés költségével számoltak. Egyik becslés szerint 1000 m2 területen 1500-1800 ülőhely kialakítására lenne szükség, kétoldalt zárt állóhelyekkel, a plébánia és a rezidencia ablakai további nézőhelyeket jelentenének. Az előadások hátteréül szolgáló dóm megfelelő kivilágításáról is gondoskodni kellett. Már az áprilisi, májusi hétvégi filléres gyors utasainak a Sétatéren felállított alkalmi árusító bódékban kínáltak pécsi termékeket. Ehhez egységesen tervezett időszakos árusító pavilonokat bérelhettek a kereskedők a várostól. Az Ünnepi Hét alkalmából a pécsi Idegenforgalmi Iroda kiadásában megjelent Pécs prospektus számára Gebauer Ernő ( 1882-1962) festőművész készített tusrajzokat, amiért 100 pengő tiszteletdíjat vett fel 1932. október 4-én. A város nevezetes épületeinek tusrajzaiból készített montázsa kísérte az oldalakon a leírásokat. E prospektusokból 10 000 magyar nyelvű, 2000 német nyelvű, 1000 díszkiadásút rendeltek a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdái Részvénytársaságtól. 1932. április 24-én Mintavásárt rendeztek öt városból érkező utasok számára a Felső Sétatéren. A Dunántúl című napilap5 cikke közölte a részvétel feltételeit: azon árusok, akik ezen részt vesznek, 24 pengőt fizetnek a pavilonért, minden további esetben csak 10 pengő díjat szednek be az építkezési költségekhez való hozzájárulás címén. Csak olyan cégek árusíthatnak a mintavásáron a kérdéses napokon, amelyek pécsi különlegességi cikkek előállításával és forgalomba hozatalával foglalkoznak. Egész bódék bérlete 6 alkalomra 100 pengő, 3 alkalomra 60 pengő. A Zsolnay-gyár két rajzot küldött az Idegenforgalmi Hivatalnak az általuk készített és méretezett pavilon elkészítését kérve (sajnos a rajzmelléklet hiányzik, így nem tudni, hogy kérésük milyen mértékben teljesült). A Hoffmann László tervezte könnyen felállítható és szétbontható (többször használatos) árusító bódék kiviteléért Kecskés Vince ácsmesternek, a pavilonok feliratának elkészítésért Dömmel Nándor címfestőnek egyaránt 96 pengő 60 fillér munkabért fizettek 1932-ben.6 1933-ban országos úszótalálkozóval nyitják meg a Balokány Strandot. (1. ábra) Külföldről is érdeklődnek a pécsi programok iránt. Megszervezik a Pécsi Ünnepi Hét programját 1933. június 3-11. közötti időre. A Filléres Gyors ezt hírül adó száma számtalan pécsi termék reklámját is hozza: „Budapesten és vidéken: Pécsi szén!” Az alkalmi vásár, a Zsolnay-gyár és múzeum megtekintését ajánlják, a Mecseki Gyógyitókát, a Littke pezsgőt reklámozzák e számban. Háziipari foglalkoztató kiállítást is rendeztek az Erzsébet Sétatéren, a levente zenekar térzenét adott ugyanott. 1933-1935 között Budapesten kiadják a Filléres Újságot, a Magyar Utazási és Idegenforgalmi Hírlapot. Gyakran tematikus számokat állítottak össze, ahol egy-egy várossal kiemelten foglalkoztak, címlapon az adott város néhány értékes műemlékének fotójával. E lap I. évfolyamának 4. száma például Sopronnal. Beköszöntő írása egy fontos, máig érvényes alapelvét fogalmazza meg a turizmusnak: Nyugalom kell hozzá és közbiztonság.” Ezt külföldi kitekintéssel a következőképp indokolja e cikk írója, Héthelyi László: . .ahol a politika a középületek oszlopsorai közül kinő mint egy szörnyű óriás a város és az ország fölé, ott megszűnik, elsorvad az idegenforgalom [...] a turista nem megy oda, ahol [...] a tiroliak népies öltözék helyett a horogkeresztesek barna ingét viselik [...] a bécsi Práterben a zenekarok a kedélyes bécsiek számára nem valcert, hanem Schutzbund-marschokat játszanak, a semmeringi erdőkben a jól megtermett legények nem a lányokat ölelgetik, hanem egymást ölögetik.” í 1932.04.18. é A pavilon rajza közölve Mendöl 2001: 121.
