Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Mendöl Zsuzsanna: Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 1930-1945
248 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Az 1933. évi Ünnepi Hét megszervezésére felállított bizottságban a város törvényhatóságának számos tagja mellett Gebauer Ernő festőművészt, Pilch Andor építészt, Márovits Andor építőmestert, Kürschner Emmanuel zeneiskolai igazgatót, Kalenda Lóránt építészt, tehát kiváló szakembereket is bevontak. A korábbiaknál nagyobb igényességgel fogtak hozzá a rendezvények lebonyolításához, propagandájához. Valószínűleg ekkor készült az a kis reklámrajz, ami képekkel szemléltette Pécs különféle közlekedési eszközökkel a fővárosból történő elérhetőségének idejét. (2. ábra) Ez tulajdonképpen a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal Bécsben létesített, ifj. Richter Aladár tervezte irodája bejáratát díszítő, Bécsből Budapest elérhetőségét mutató rajzának Pécsre adaptált változata volt.7 Hoffmann László 1933. január 10-én készült tervrajza a Sétatéri vásár árusító bódéjához már erősebb, a többszöri bontást-állítást jobban tűrő anyag alkalmazását javasolja: a vasalkatrészek 50 mm-es forrcsövekből, 18 mm-es anyás csavarokkal, tetőjük hullámos etemitlapokkal készitendő. (3. ábra) Pavilonbérlők: Járányi István és Béla mézes- kalácsosok, Máthé Gyula iparművészeti munkái részére, Littke Pezsgőgyára, Simon Ágota cukrászata, Neumann Sándor tej- és vajgyára, Sopiana cukorka, Zsabokorszky fényképész - képeslapárusítással, Pannónia Sör, Stefánia péksütemény, Káptalani borok, Graumann cég Hentesáruja számára. A neves pécsi cégek (DGT, Littke, Zsolnay) igényesebb, art deco jellegű, lépcsős oromzatos, azonos tipográfiájú, feliratos árusító pavilonokat kaptak. (4. ábra) A Schützer Szappan tulajdonosa visszalépett, azzal az indokkal, hogy az iparvállalatok közül a Zsolnay kivételével senki nem vesz részt, nem akarja alkalmazottait a vasárnapi munkával terhelni. A pécsi képzőművészek is igyekeztek tervező-megbízást nyerni (talán pályázatot is hirdettek számukra): 1933. február 25-én kelt levelében Havas László rajztanár Dr. Schmidt Lajos főjegyzőhöz, az Idegenforgalmi ügyek előadójához küldött rajzocskát - fametszetű meghívó tervéhez, plakáthoz, remélve, hogy megbízást kap. 1933-tól a Mecseki gyógylikőrt Nikelszky Géza (1877-1966) három virágszálat befoglaló köremblémájával díszített, a Zsolnay-gyárban készült porcelán kulacsban kezdik meg forgalmazni, ötletes, képes reklámokkal népszerűsítve fogyasztását. 1933-ban A mecseki útmutató 10 000 példányban történő kiadása költségeinek előteremtéséhez hirdetéseket kértek. „Pécsről a Mecsekre” című (címlapterv: Gábor Jenő tusrajza, 5. ábra) kiadványhoz Gábor Jenő (1893-1968) és Gebauer Ernő (1882-1962) tusrajzokat készített a Mecsek látnivalóiról: a dömörkapui turistaszállóról, Tettyéről, a Kantavárról, a turistaút terméskőből épített pihenőiről. Az idegenforgalmi iroda kiadásában megjelent füzeteket díjmentesen bocsátották a látogatók rendelkezésére, mint ahogy a Tájékoztatót a város nevezetességeiről című reklámanyagot is. Az 1933. június 3-11. között megrendezett Ünnepi Hét eseményéül Gabriel Piemè: A gyermekek kereszteshadjáratáról szóló, 4 részből álló zenei legenda előadását tervezték, amely 1904-ben Párizs nagydíját nyerte el. Igényes grafikájú, kétlapos meghívója címlapjára a gyermekek 1212. évi Szentföldre meneteléről szóló krónika miniatúrás szövegrészlete került. Ugyanilyen kiállítású köszönőlap is készült az eseményben közreműködők számára. A kürtös nőalak-motívum szerepelt az ünnepi műsornaptáron is. 1 Ybl E. 1931. Ifj. Richter Aladár grafikus, festő, iparművész Budapesten született 1898. január 23-án. Az iparművészeti főiskolán tanult. 1923-ban rézkarcait kiállította a Műcsarnokban. Rézkarc-albumai: Tükör 1924, Belgrád (1926). Pécsett akvarellel lefestette a Miasszonyunk zárdatemplomot 1925-ben, amelyet képeslapként sokszorosítottak. Pécsi városrészleteket ábrázoló rajzaival illusztrálták a Szőnyi Ottó által írt Pécs útikönyvet. 1930-ban a Budapest főváros idegenforgalmi irodáját, 1933-ban a székesfőváros Hirdető Vállalat propaganda irodáját tervezte és építette meg. Több díszalbumot, díszoklevelet (Horthy jubileum stb.) tervezett. 1945 után nincs adatunk munkásságát, sorsát illetően.
