Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Mendöl Zsuzsanna: Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 1930-1945
246 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) megtervezték a Sétatéren a Vízlépcsőt (Kalenda Lóránt, kivitel 1936). Országzászlót állítottak a 48-as téren (Gosztonyi Gyula), földalatti illemhelyeket létesítettek, világító hirdetőoszlopokat állítottak a város terein, elkezdődött a Nagy Lajos Gimnázium bővítése, hozzá új szárny épült (Kőszeghy Gyula, Nagy Márton, Tepes Ferenc tervei, a rendház átépítését Hoffmann László terve szerint végezték). • 1936-ban a Mecseken Üdülőszálló épült (Nendtvich Andor - Visy Zoltán - Nyiri István - Lauber László terve 1935), a Szigeti úton az Uránia mozi (Weichinger Károly - Nendtvich Andor - Visy Zoltán terve). • 1937-ben befejeződött a Pálosok templomának és rendházának építése (Weichinger Károly 1935-37), valamint a Mecsek-kapué (Kőszeghy Gyula). • 1938-tól épült a Rendőrparancsnokság, a Kertvárosi lakótelep típusházakkal, templommal (Gosztonyi Gyula). • 1940-ben tervpályázatokat írtak ki a mecseki tüdőszanatórium, mecseki strand, erdei iskola és üdülőtelep létesítésére, elkezdődött a Belvárosi templom (dzsámi) modern kibővítése (Körmendi Nándor 1938). Ezzel a Széchenyi tér átépitése befejeződött. Ezeket az építményeket elkészültük után azonnal bevonták a város látnivalói közé, az idegenforgalmi kiadványok szereplői lettek, jó részük az idelátogatók kényelmét szolgálták. A belvárosban folyó építkezések, alakuló közterek idején már megkezdődött a filléres vonatokkal, a helyi termékeket kínáló hétvégi árusítások szervezésével a város idegenforgalmának fellendítése. Országosan megkezdődött a turisztikai hálózat szervezése. A hétvégék eltöltéséhez kirándulási ajánlatokkal divatba hozták a weekend-programokat. 1930-tól Pécs Idegenforgalmi Irodája kiadásában megjelent a Filléres Gyors négylapos hetilap-tájékoztató. Ez tavasztól őszig szervezett programokat és utazási információkat közölt, a pécsi gyártmányok, termékek reklámjával. A szerb megszállás alóli felszabadulás emlékünnepére két kultúrhetet rendeztek 1931. szeptember 6-20. között: a Dóm téren Hölzl Szeráf Ferenc és Lickl János György pécsi barokk zeneszerzők müveinek előadásával, a vigadóban Pécs-Baranyai Művészek Társaságának reprezentatív kiállításával, néprajzi, történeti kiállításokkal. Budapestről a Trianoni kiállítást hozták le. Gyümölcs-, virág- és kisállatvásárt is rendeztek. Weichinger Károly építészt, aki ekkor több pécsi épület tervezésén dolgozott, az ünnepi előkészítésbe is bevonták, az ő közvetítésével keresték meg a fővárosban dolgozó D. Szabó István grafikusművészt, aki esetleges későbbi felhasználásra plakát-tervet küldött.3 Az 1932-re tervezett ünnepi hétre készítendő plakátokra árajánlatot is kértek tőle. Kalkulációja szerint 1 db 63x95 cm plakát négy színben rajzolva 200 pengő, 1000 db négy színnyomásos litográfiával famentes papíron 450 pengő + forgalmi adó. Ezekhez eredeti nagyságú rajz küldését ígérte. 1932-ben Pécsről az idegenforgalmi évadban minden nagyobb magyar városba (Budapest, Baja, Fonyód, Győr, Miskolc, Mohács, Sopron, Szeged, Szombathely) indultak kirándulóvonatok, illetve érkeztek onnan az év folyamán Pécsre.4 1932-ben az Ünnepi Hét alkalmával a Dóm-téri szabadtéri hangversenyhez megfelelő tribün, nézőtér kialakítása vált szükségessé, a lejtős terepen ellenkező irányú emelkedést biztosítva, valamint a dóm előtt színpad-pódium létesítése. Ezt Márkus László operaházi főrendező szegedi tapasztalatai alapján tervezték, és költségkímélőén kívánták megvalósítani: î Pécs polgármestere 1931. aug. 22-én kelt levelében nyugtázza ennek megérkezését. Pécs Idegenforgalmi Hivatala iratanyaga a Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabbkori Történeti Osztálya gyűjteményében. 1 Bővebben lásd: Gonda 2005
