Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: A Villányi-hegység táj használatának történetéhez. Tájhasználat a 20. századig, nagyharsányi területtörténetek botanikai megközelítésből
22 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Adolf Olivér kezdeményezi. így - Magyarországon az elsők között - 1944-ben „a nagyharsányi hegyi legeltetési társulat legelőjén tenyésző Colchicum hungaricum védelme érdekében” a hegy déli lejtője országos védettséget kap. Az időközben a védettség ellenére fellendülő kőbányászat és környezeti konfliktusának megoldása érdekében az ELTE Természetvédelmi Klub az 1980-as években tett igen sokat (Száraz et al. 1985, Száraz 2014). A legeltetés a hegyen az 1970-es évek végére, '80-as évek elejére szűnhetett meg. 1987-ben mérsékelt, pár állatos juhlegelést még a hegylábi lejtőn láttam. Nagyharsány „Várerdő” vagy „Várhegy erdő” (Szársomlyó-hegy északi lejtő) történetéhez Nagyharsány „..falu neve a XIII. századi oklevelekben Harsan névalakban fordul elő. A név eredetét és etimológiai magyarázatát a tudomány megbízhatóan tisztázta. Eszerint Harsány a hárs fanévnek -ny kicsinyítő képzős származéka." (Szita 2000). A mai napig megfigyelhető, hogy a hegy erdeiben erősen elszaporodott az ezüsthárs, ezt 200 éve Kitaibel Pál is érdemesnek tartotta feljegyezni, miszerint „...az erdőkben mindenütt sok a magyar hárs (Tilia tomentosa)...ami több háncsot ad." Az 1800-as évek közepének térképein24 „községi faizási erdőként” szerepel. Az 1905-ös üzemtervi25 leírása a következő: ,,fatenyészet: mint uralkodó fanem a hárs a terület 73 %-át fedi, elegyülve kocsánytalan tölgy 17 % bükk, gyertyán és szilfa 10%, szórványosan előfordul kőris, juhar, nyár, gyertyán, vadgyümölcsök. Cél a hárs visszaszorítása. ...Az erdő déli határán (hegygerinc) egyértelműen silánynak mondható." Fahasznosítás: tarvágás, kiszállítás tengelyen, saját fogattal. Mellékhasználatok: legeltetés (makkoltatás), „úgy nyári, mint téli legeltetés gyakorolható” (5 évi elő és 20 évi utótilalom van), mezőgazdasági köztes kaszálás, alomgyűjtés, vadászat. Az esetleg termett makk felszedés által értékesítendő. Az erdei legeltetés, mint mellékhasználat 1923-ig engedélyezett a Várerdőben26, később külön engedéllyel van rá példa: 1932-ben 5 erdőtagra (1,2,5,6,7) adnak ki legelési engedélyt, de „csak a volt úrbéres birtokosság szarvasmarháival legeltethetnek:”.27 Máskor is van igény a hegyen szarvasmarha legeltetésre, akkor a várléniára adnak ki engedélyt.28 1955-ben állami kezelésbe kerül a Várerdő. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Nagy Imre Gábor főlevéltáros-történésznek a levéltári forráskutatásban nyújtott segítségéért, Nagy Erzsébetnek és Kovaliczky Gergelynek a hegységbeli régészeti kutatások információiért, illetve Erdős Lászlónak a kézirat átnézéséért, javaslataiért. 24 Nagyharsány térképe az 1867. évi rendezés szerint és Baranya Megyében Siklósi Uradalomban Nagy Harsányi Határ minden Közös Legelőjének Térképe (1844) (Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára). 2á u.a. mint 12. 26 u.a. mint 12. 21 u.a. mint 10. 25 u.a. mint 10.
