Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: A Villányi-hegység táj használatának történetéhez. Tájhasználat a 20. századig, nagyharsányi területtörténetek botanikai megközelítésből
A Villányi-hegység tájhasználatának történetéhez 21 A Nagyharsányi Hegyi Legeltetési Társulat 1930. évi, júliusi közgyűlésének jegyzőkönyve19 szerint, a siklósi járási szolgabíró a közös legelő határainak állandósítása tárgyában legelőbejárást rendelt el. A legelőbejárás eredményeként leírják a hegyi legelő jellemzőit: „...a közös legelőnek természetes határai vannak. Északról az erdőbirtokos- ság közös erdeje határolja, mely a Várhegy közép vonaláig terjed ki. Keletről a politikai község kopár, parlagon fekvő területe, délről szőlők, részben parlagon fekvő területek és kőbánya, nyugaton szintén szőlő. Az egész legelő kopár, sziklás terület,...a szőlők határolta részen vagy magas part vagy árok a határ...., ....a hegyoldalon, kopár sziklás.” 1930-ban egy kecsketartó a kecskelegelő megnagyobbítását kéri, ezt elutasítják, mert „...az amúgy is kopár területen a kecskék még jobban előmozdítják az elkopárosodást, mert az ott levő bokrokat, cserjéket lerúgják és azt a kevés földet is, ami a sziklák között megmaradt meglazítják, és az eső lehozza. Bizonyítja ezt azon körülmény, hogy ott, ahol kecske nem jár, a kopár hegyoldal elbokrosodik.” 20. 1932-ben egy javaslat szerint ..„a hegyi legelő keleti részén (ez a Szársomlyó löszsapkája) még aránylag legdúsabb fű terem, de ezen a területen a háború után kiásott lövészárkok miatt legeltetni nem lehet”, kérik az árkok betemetését közmunkával, mert ,jó minőségű legelőben ezen társulat nagyon szegény, és így minden lehetőséget meg kell ragadni.” 21 1944-ben a legelőre nagyobb igény van, mert a legelőtársulati jogonként kihajtható juhok számának korlátozásáért lép fel egy gazda: ,yt Leg. Társulat alapszabályának 56. paragrafusa kimondja, hogy egy legelőjogra 3 számosállat hajtható ki. A 7000 /1914/11. sz. rendelet 169. paragrafusa kimondja, hogy egy számos állatnak 4 juhot számít. ” A közgyűlés pedig úgy határozott, hogy egy egész jogra 4 db juhot lehet kihajtani a 12 helyett. Ez ránk, juhtartó gazdákra nézve rendkívül sérelmes, mert mi eddig kihasználtuk a legelőjogainkat a törvényben előírt módon. A gyapjútermelés nemzeti érdek... és a határozat a nagyharsányi juhtartás teljes megszűnését eredményezi. Indokolt volna ezen határozat, ha a legelő kicsiny volna. Azonban nem 400 db-ot, de 4000 db-ot is elbír- na/”22 A hegy természeti értékeire, egyedi földtani felépítésére és növényvilágára Boros Ádám botanikus 1925-ben hívta fel a figyelmet (Boros 1925). Kaán Károly erdőmémök 1932-ben természetvédelmi rezervátum létrehozását javasolta a területen (Kaán 1932), majd 1934-ben elérte, hogy megvalósult a helyi védelme. A Nagyharsányi Hegyi Legeltetési Társulat évi rendes közgyűlésén 1934. június 9-én megszavazza a védetté nyilvánítást. Részlet a jegyzőkönyvből23: „A társulati jegyző ismerteti a közgyűléssel a Colchicum hungaricum nevű növény védelmére vonatkozólag előterjesztett választmányi javaslatot, mely szerint a Hegyi legeltetési társulat tulajdonát képező hegyi legelő ,, Sársolyó ” nevű részén található ezen európai ritka növény. A közgyűlés közfelkiáltással és egyhangúlag hozott véghatározattal a Colchicum hungaricum nevű ritka növény termőhelyét védett területnek nyilvánítja. Azt a jószágjárás és legeltetés alól kivonja, és a szakértő által megjelölt helyet a község támogatásával bekerítteti. Jelen határozatot kihirdettettek azzal, hogy ellenük 15 nap alatt Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának gazdasági albizottságához címzett és a társulati elnöknél benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.” 10 év múlva a legelő országos védetté nyilvánítását Horvát J£ u.a. mint 10. 12 u.a. mint 10. 2fl u.a. mint 10. 21 u.a. mint 10. 22 u.a. mint 10. 22 u.a. mint 10.
