Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 151-172 Pécs, 2015 Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben Gerner Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. e-mail: gemer.zsuzsanna@pte.hu Bevezetés Az emlékkönyv (latinul album amicorum) elterjedése a reformáció korára vezethető vissza, amikor divatba jött híres reformátorok autográfiáinak gyűjtése. 1750 és 1830 között különösen egyetemisták körében volt népszerű ez a műfaj, akik hallgatótársaikat és barátaikat, de esetenként professzorokat is megkérték arra, hogy jókívánságaikat többnyire verses formában bejegyezzék a már akkoriban külön erre a célra megvásárolható, üres lapokból álló könyvecskékbe. Német nyelvterületen a Stammbuch néven ismertté vált emlékkönyveket 1830 után Poesiealbum néven ismerték, talán éppen a bejegyzések verses formátuma miatt. A 18. századtól az inskripció mellett egyre gyakrabban jelentek meg különböző díszítőelemek, árnyképek, kottarészletek, hímzések, tusrajzok, rézkarcok és egyebek az emlékkönyvek lapjain (1. ábra).1 Az alábbi tanulmány forrásául két, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályának gyűjteményében található emlékkönyv bejegyzései szolgáltak, melyek a 18-19. század fordulóján keletkeztek. A régebbi emlékkönyv 84 bejegyzést tartalmaz az 1789 és 1808 közötti időből, az újabb emlékkönyv 112 inskripciója pedig a 1803 és 1823 között eltelt két évtizedből származik.2 A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy vannak-e gender-specifikus3 különbségek a férfiak és a nők bejegyzései között a szövegek szerkesztésében, a versek témaválasztá1 Vgl. http://stadtarchiv.goettingen.de/texte/stammbuch-sammlung.html 2 Egy 1926-ból származó bejegyzés arról tájékoztatja az olvasót, hogyan juthatott az emlékkönyv a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába. Az emlékkönyv birtokosa, Friedrich Steinkopf a jónevű és gazdag pécsi ügyvéd, Szauter Gusztáv apai nagynénjének a férje volt. Szauter 41 évig volt a város tanácsának tagja, végrendeletében vagyonának egy részét is a városra hagyományozta. [ http://www . lib.pte.hu/elekt-konyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/index.html]. í „Társadalmi nem (gender): a nőknek és férfiaknak társadalmilag kiosztott, a neveltetésünk során elsajátított szerepeinkből fakadó, az időben változó, kultúránk, osztály-, vallási vagy etnikai hovatartozásunk, tanultsá- gunk, földrajzi, gazdasági és politikai környezetünk által meghatározott különbözőségeink. Biológiai nemünk mellett e magatartási minták alakítják viselkedési normáinkat, s határozzák meg, kik vagyunk.(...) A társadalmi nem fogalma tehát egy adott társadalom által a nőktől és férfiaktól elvárt, egyben társadalmi önazonosságukat meghatározó tulajdonságok, készségek és viselkedésmódok halmazát jelenti.” [ http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID= 16291 &articleID=31969&ctag=articlelist&iid= 1]
