Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Kohári Gabriella: Kísérleti régészeti tevékenység a visegrádi Királyi Palota magánkonyhájában
134 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) szem, a folyamat leírásával, az ételkészítés módozatainak dokumentálásával „fűszerezve.”15 A további kutatási eredmények, melyek a klasszikus régészeti módszerek, hagyományos anyagfeldolgozás mellett a kisérleti régészeti tevékenység folytatásával a gyakorlati technikák rekonstruálásával és kipróbálásával párosulnak, igazi újdonságokat hozhatnak. Az étkezési kultúra olyan téma, melynek lényegi megismerése hagyományos, - forráskutatáson alapuló - módszerekkel lehetetlen, azonban a klasszikus kutatási módszerek eredményeinek figyelmen kívül hagyásával tevékenységünk hitelessége megkér- dőjelezhetővé válna. A kutatás eredményeképpen rekonstruálhatóvá válik a reneszánsz udvari és főúri konyhakultúra egy része, fontos adalékot szolgáltatva hazánk késő középkori életmódkutatásának egyik legérdekesebb, legkézzelfoghatóbb, legízletesebb szegmenséhez. I. ábra: A rekonstruált visegrádi Királyi Palota. (A szerző felvétele) 2. ábra: Példa a 2006-ban az északnyugati palota konyhájához tartozó archeozoológiai leletanyagon megfigyelhető különböző eszközök által ejtett vágásnyomokra. (Fotó: Kováts István) tí A bevezetőben említett helyszíneken 2007 és 2014 között 200 különböző étel készült el, a kedvenceken, így a több alkalommal elkészített, tehát bizonyíthatóan reprodukálható főtt és sült étkeken („körtvély”, köleskása vajjal, sálya fánk, gyümölcs lével tyúk, pisztráng tejfelben stb.) kívül.
