Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs - Princz Diána: A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga
A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga 117 A 4. szelvényből 7 db érem, a 3. szelvényből 2 db, a 6. szelvényből 4 db, a 2. szelvényből 1 db került elő. (1. ábra). A feltárásból származó 2 db érem elsődleges kontextusa nem ismert, ezek a meddőből kerültek ki. A 4. szelvényéből származó 7 db pénz egy rétegből származik. Közülük 5 db szinte egymás mellől és közel azonos mélységből került elő (2. ábra). A 4. szelvényben talált érinek elhelyezkedése (Kárpáti 2010 alapján) Az éremanyag elemzése Az elemzés során az épülethez köthető teljes pénzanyagot tanulmányoztuk. Az éremanyag időbeli megoszlását pénztörténeti korszakok szerint, valamint az éremforgalom alapján is megvizsgáltuk. Az alábbi diagram (3. ábra) a pénztörténeti korszakokon túl, Pécs város történeti eseményeihez is igazodik. Ennek tükrében a történeti eseményekhez köthető megoszlás is vizsgálhatóvá vált. A Jagelló korból egy pénz került elő, míg az ezt követő 1516-1543 közötti időszakokból egy sem. A korszakok közül a következő időszakot 1543, azaz Pécs elfoglalásától Szigetvár ostromáig számítjuk (Varga 2009: 64-81.). Ebből az időszakból két rézből készült I. Ferdinánd dénár utánveretét is megtaláltuk, melyek készítését az 1543-1566 Db Pénztörténeti korszakok 3. ábra: Pénztörténeti korszakok szerinti megoszlás
