Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs - Princz Diána: A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga
118 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Darab / Év 4. ábra: A pénzforgalom időbeli megoszlásának alakulása közötti évekre határoztuk meg. E korszak veretei között még egy 1544-ben kibocsátott I. Ferdinánd ezüst dénárt is említhetünk. Az 1608-1620 közötti dénár tartozik, melyek II. Mátyás uralkodása alatt lettek kibocsátva. A pénztörténeti korszakok 1543-1640 közötti megoszlásában azonosság figyelhető meg. Az 1640 utáni időszakból származó pénzek száma csökkenő tendenciát mutat, az 1664-1686 közötti évekből már egy sem került elő. A korszakokat egy 1688-1689 között kibocsátott oszmán mangir zárja. A pénztörténeti korszakokból levont megfigyelések a rétegtani vizsgálatok eredményeivel összeveten- dők, értelmezendők. A következő vizsgálati módszerrel az épület pénzforgalmának intenzitására is választ kapunk. A fenti tüskediagramon (4. ábra) anyaguk szerint különböztettük meg az egyes pénzeket. Az ezüst dénárokból biztos következtetések vonhatunk le, amelyek közül a legkorábbi 1509-ben került kibocsátásra. A kora újkori veretek közt a dénárok hamisítványait is megtaláljuk, melyek biztos keltezésre nem alkalmasak. Egyes pénzeket, mint pl. a hamis vereteket csak kibocsátási időhöz tudtuk kötni, így ezek valószínűsített készítési idejét a pénzforgalmi diagramon - a darabszám és az évek függvényében - csak átlagolva tudtuk megjeleníteni. A török megszállás időszakából folyamatosan vannak vereteink. A diagramból kitűnik, hogy az ezüst dénárok az 1610 utáni évektől kezdve sűrűsödnek. A legkésőbbi ezüst dénárt III. Ferdinánd uralkodása alatt, 1649-ben verték. A feltárásból származó legkésőbbi pénzt 1688/1689 között Szarajevóban bocsátották ki. A következő diagram segítségével a pénzek címlet szerinti megoszlását vizsgáltuk (5. ábra). A diagram megkülönbözteti a magyar dénár mintájára készült hamis pénzeket, az ezüstből készült magyar dénárokat, és a kora újkori oszmán pénzrendszerbe sorolható mangirt és akcsét. Az oszmán pénzek között egy 1622-1623 és egy 1638-1639 között kibocsátott akcsét is említhetünk. Az akcsék jellemzően ezüstből készültek, azonban ezek réz veretek, aminek okául az Oszmán Birodalom 1640 körüli években begyűrűző monetáris válságát említhetjük. Előszelét már 1622-től kezdve érezni lehetett az Oszmán Birodalom által elfoglalt magyarországi területeken (Búza 1999: 236-237.). Érdekes, hogy a legkésőbbi pénz egy 1688/1689 között kibocsátott oszmán mangír. Bár Pécs már mintegy 3 éve felszabadult a török uralom alól, a kialakult kereskedelmi kapcsolatok továbbra is működhettek.
