Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
100 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 11. ábra: A cserdi villagazdaság levegőből azonosított maradványai. (Készítette: Szabó Máté) Ugyanígy jellegzetes eltérésként értékelhető az északkeleti helyiségsor nyugati főfalának szögben eltérő csatlakozása is. Az épület belső része csak mozaikosan látszik, kutatásaink szerint hátterében a járószint megléte állhat (S zabó 2013: 83.). Máshol nagyobb négyzet, vagy négyzetes alaprajzú helyiségeket látunk, melyek nagy valószínűséggel belső udvarként (peristylium) értelmezhetők. A főépület északnyugati részének közepén és a keleti sarkában is felfedezhető egy-egy apszisos záródású helyiség. A keleti sarokban levőt markáns negatív anomália jellemezte, ezért a szondázó ásatás egyik szelvényét is itt nyitottuk. Járószint már nem került elő és a helyiség funkcióját sem lehetett tisztázni, de a padló- és falfütés, valamint a falfelületek festése igazolható volt (Szabó et al. 2014). Az épület belső kronológiájában egyértelműen jelentkezik a délnyugati oldalon húzódó párhuzamos fal, mely szögben kissé eltér a korábbi falak futásától. Datálása és a relatív kronológia tisztázása csak ásatással képzelhető el, de a levegőből meghatározóan jelentkező nyomok valószínűsítik, hogy egy késői fázisról van szó. A légifelvételeken jelentkező anomáliákra és a szondázó ásatás eredményeire alapozott kronológia szerint korábbi főépület egyszerűbb képet mutat (11. ábra/2). Hosszabbik oldala 35 méter, legnagyobb szélessége 28 méter körüli. Legmeghatározóbb helyisége a középső részen látható belső udvar (peristylium). Kiterjedése 14x12 méter, belsejében semmilyen jelenség nem látható. Hosszabbik oldalával párhuzamosan egy-egy helyiség
