Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
Baranyai villák légifelvételeken 101 sor nyomai fedezhetők fel. Az épület bejárata minden bizonnyal az északnyugati oldalon lehetett, és a kevésbé látható déli részeken várható a reprezentációs célt szolgáló fogadóterem (aula) előkerülése is. A maradványok kutathatóságát azonban csökkenti az a tény, hogy a szondázó ásatáson az épület maradványait - ahol az a későbbi építkezésekhez szükségtelen volt - alapozásig visszabontották (Szabó et al. 2014). A maradványok délnyugati előterében néhány falcsonkot is azonosíthatunk, valamint a közel 2 méter átmérőjű kerek anomália kútra utal. A villagazdaság különálló fürdőépülettel is rendelkezett. A légifelvételek intenzitásbeli különbségei alapján a főépületekhez hasonlóan különböztethetjük meg építési fázisaikat (11. ábra/3-4). Funkciójukat nem csak alaprajzuk, hanem a patakvölgyhöz való közelségük is alátámasztja. A korábbinak tartható épületben (3) olyan részleteket is felfedezhetünk, melyek viszont valószínűleg nem tartoztak a fürdőhöz. Kiterjedése ezek alapján kb. 21x13 méter, az északkeleti irányba kinyúló maradványok pedig 20x4 méteres területen jelentkeznek. A fürdőépület helyiségeinek felosztása nem teljesen egyértelmű, de a légifotók tanúsága szerint három apszissal és legalább 6-7 további teremmel épült. A későbbi fürdőépület markáns falakkal rendelkezett, melynek maradványai a terepen is megfigyelhetők. A légifelvételek elemzése alapján egy időben épülhetett az 1-es számú főépület délnyugati részén húzódó fallal, mely szögben eltér a fő irányoktól, de igazodik a fürdőépülethez. Az épület legnagyobb hossza 21, szélessége 16 méter, fő falait sarokpillérek erősítik. Délies irányokba két apszisos helyiséggel néz, belső felosztása alapján egy fő- és egy mellékszámnyal rendelkezik és nyolc helyiségre osztható. A szabályos építészeti tervezés alapján a késői fürdővel azonos periódusba tartozhat az 1 -es számú főépület északnyugati-nyugati részén fekvő, a 2-es számú főépülettel közös főfalat használó épületegyüttes (11. ábra/5). A légifelvételeken két épület és az előttük futó oszlopsor nyomai rajzolódtak ki. A nagyobbik épület 26x 13 méter alapterületű, belsejében három-három tartópillér áll. Délkeleti oldalán féltetőre utaló porticus nyolc oszlopa látható, melyet a szondázó ásatás is igazolt (Szabó et al. 2014). Alaprajza és méretei egy többcélú gazdasági épületre utalnak. A 1 -es számú főépület felé eső oldalon egy további, három részre osztott épület azonosítható. Alapterülete 13x9,5 méter, az épületek közül ez rendelkezik a legnagyobb falvastagsággal, melyet sarokpillérek is erősítenek, így akár egy többszintes gabonatárolóként (horreum) is értelmezhető. A villagazdaság épületeihez vezető út csupán nagyon halványan fedezhető fel némelyik légifelvételen (11. ábra/6). Nyomait csak a 2013-ban végzett geofizikai felméréssel lehetett alátámasztani. A maradványok északnyugati irányból közelítenek a villagazdasághoz. Vizsgálataink szerint nyugaton egy talaj-jelekkel azonosított útba fut bele. Az út és a villagazdaság közti kapcsolat nem egyértelmű, de az egyik melléképület tájolásában és elhelyezkedésében is igazodik hozzá (11. ábra/7). Kiterjedése kb. 20x15 méter. Belső felosztása nehezen értelmezhető, de úgy tűnik, hogy egy, az útra néző porticusos épület lehetett. Mérete és alaprajza alapján akár korai főépület, de a gazdasághoz tartozó személyzet vagy a vilicus szállása is lehetett. A fő épülettömbtől délnyugatra egy nagyméretű, vastag falakkal, sarok- és támpillé- rekkel erősített porticusos épület rajzolódott ki ( 11. ábra/8). Hosszabbik oldala 30 méter, szélessége 14 méter, kissé szabálytalan téglalap alakú. Tájolása északnyugat-délkeleti, de a főépületektől eltérő. Oszlopsorral szegélyezett keleti felén kisebb belső helyiségeket is megfigyelhetünk. Nagy valószínűséggel a gazdasági épületek közé sorolható, de ásatás nélkül többet nem lehet elmondani róla. Távolabb, déli irányban egy kisebb, egyszerű téglalap alaprajzú épületet lehetett még azonosítani a levegőből (11. ábra/9). Alapterülete 17x10 méter, tájolása északkelet-délnyugati. Északi részén sarokpillérek sejthetők. Belsejében tartópillérek maradványai
