Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Dr. Fabényi Júlia: A " Musgrave Reef" - Értelmezési kísérlet
ről azonban vajmi keveset árulnak el. A természet alkotta korallzátony elemei a legapróbb részletükig organikusak, individuálisak. Az oszlopsor és a korallzátony közötti kapcsolat a recepció síkján, a jelenségek szimbolikáját értelmezve bontakozik ki: mindkettő értelmezhető a fallikus archetípusaként, előbbi (az oszlopsor), a kemény, uralkodó, férfias forma, vele szemben pedig a természet teremtménye, az erotikusán lágy, nőies forma, a korallzátony. Miről is szól tulajdonképpen Petra Maitz műve, a „Lady Musgrave Reef", melynek témája egy korallsziget, amit - a kontextuális feltételeket sem tévesztve szem elől - az időben történő fenomenológiai vizsgálatnak vet alá? Egy feminista állásfoglalás manifesztációjáról volna szó? Vagy valamelyik környezetvédő, figyelemfelkeltő akcióban való részvételről? Vagy egy szobrászati alkotás létrehozásáról, amely köré, a „Lady Musgrave Reef'-hez hasonlóan, keletkezéstörténeti és elbeszélői adalékokkal megtámogatott saját történet szövődik? De mindenekelőtt: milyen szerepet játszik a művész ebben a folyamatban, melynek során a korallokat horgolt művé alakítja, miközben a konkrét és az imaginárius reprezentációs síkján operál? Művével a fajok migrációjának biológiai elméletében és az abból levezetett formagazdagságban vesz-e részt, vagy inkább arról van szó, hogy az adott természeti formával szembeállítsa annak művészetbeni megfelelőjét, mellyel aztán az ember által ebben az ökoszisztémában előidézett súlyos hiányosságokra mutat rá, tehát egy átfogó kritikai állásfoglalással van dolgunk? 2002-ben kezdett dolgozni a „Lady Musgrave Reef'-en. Időközben ez a mesterségesen létrehozott sziget (egy, a természet mellett szóló, rendkívül szofisztikáitan megfogalmazott, csalóka modorban előadott védőbeszéd) 1700 darabra növekedett, és, ahogy azt e katalógus több esszéje is megfogalmazza, Petra Maitz installatív művét - az ausztrál partok mentén található történelmi szigethez hasonlóan - saját misztérium övezi. A „Lady Musgrave Reef" folyamatos genealógiájában az aktuális kortárs diskurzust meghatározó „poszt-mediális kondíciók" jutnak kifejezésre, amelyben a művészek a legkülönbözőbb médiumokkal, anyagokkal és funkciókkal operálnak, új hivatkozási rendszereket hozva létre. Petra Maitz munkája az alábbi kronológiai lépcsőfokokra tagolható: egy, a metróban felejtett újság az ausztrál partoknál fekvő „Lady Musgrave" korallszigetet fenyegető környezeti katasztrófáról tudósít. A művész felfigyel a szóban forgó cikkre. Annak megválaszolását, hogy a gyűrű formájú korallsziget vagy maguk a korallok, a természet e furcsa képződményei, melyeket a német nyelv „virágállatként" is emleget, vagy a sziget neve, a szokatlan, titokzatos, szép „Lady Musgrave Reef" név, vagy mégiscsak a környezeti katasztrófa adták meg az első lökést, hogy egy távoli országról és annak történetéről gondolkodni kezdjen, nyitva hagyhatjuk. Tevékenységében lehetséges tapasztalatként valamennyi aspektus megtalálható, hiszen Petra Maitz terepkutatást végez, rendkívül széles apparátussal dolgozik, amit egyetlen fogalommal vagy előképből levezethető ideáltípusA Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 213
