Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Dr. Fabényi Júlia: A " Musgrave Reef" - Értelmezési kísérlet

sal, vagy akár egyetlen művészeti módszerrel körülírni lehetetlen. Kon­ceptuális művészként megvan a lehetősége (és tehetsége), hogy a gon­dolkodás struktúráját művé nyilvánítsa és a tárgyalt probléma átfogó kri­tikai levezetését alkossa meg. Ez a metróban véletlenül talált újság lett tehát egy rendkívül összetett, „folyamatban lévő" munka kiindulópontja. Az ökológiai probléma és tragikus következményeinek - egy évmilliók alatt kialakult korall­sziget a környezetszennyezés következtében történő pusztulásának ­szabályos levezetése ill. vizualizálása a környezetvédő mozgalmak ha­táskörébe tartozik. Az egyéni aktivitást pedig ritkán koronázza siker. Az ökológiai problémák tudatosításának és megfogalmazásának hagyomá­nyos eszköze a tömeg, a csoport ereje, érdekcsoportok alakítása. Petra Maitz nem él a csoportos aktivizmus módszerével, a szokványos érte­lemben protestáló fellépéssel. A kritikus „tömeget" az ő esetében azok az otthoni munkavállalók jelentik, akiket fizetség ellenében a koraitok elké­szítésével bízott meg (az adómentes foglalkoztatás minden ellentmon­dásosságával együtt). Ok Petra Maitz utasításai alapján, ám saját elkép­zeléseik szerint dolgoztak a művön. A művész korallokról gyűjtött anya­ga, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatai, a személyes kapcsolat és a munkavállalóknak a létrehozás folyamatába történő bevonása olyan, a művészet operációs rendszerén kívüli kom­munikációs szinteket nyitottak meg, amelyek a művészeten kívüli, neve­zetesen szociális és társadalompolitikai problémák tudatosítását és be­mutatását szolgálták. Tengerbiológiai konferenciákon való részvétele (ami annyiban nem meglepő, hogy orvostudományt és biológiát tanult, mielőtt Hamburgban beiratkozott volna a művészeti karra), művészi munkásságának is szerves részévé vált és alkotói folyamattá minősült. Az előadásokat lejegyezte, a kutatási eredményeket pedig térképek, vázlatok és rajzok formájában rögzítette. Művész-státuszának deklaráci­ója szólt egyedüli érvként a kongresszusok látogatása mellett, aminek következtében az esetleges tudományos konfrontáció nem játszott sze­repet, ám szabad teret biztosított a nem szokványos megközelítés szá­mára. Az empirikus tudományos diskurzusokon keresztül olyan tapasz­talatokra tett szert, amelyek a téma művészi feldolgozása szempontjából jelentőséggel bírtak és lehetővé tették számára, hogy független pozíciót foglalhasson el. Az általa alkalmazott közösségi művészi munkamódszer stratégiája nemcsak a szobrászati térinstalláció, a „Lady Musgrave Re­ef" példájából ismerős. A módszert már korábbi munkáiban is alkalmaz­ta, s Petra Maitz a környezet problémái iránti tudatos felelőssége is olyan téma, amelyre különösen érzékeny és ami állandóan foglalkoztatja. Az egyetlen pozícióra fókuszálás, vagy egyetlen intellektuális terület kutatá­sa túlságosan szűknek bizonyulna számára, így érdeklődési területe fo­lyamatosan bővül, melynek következtében állandóan, spontán módon változtatja lakóhelyét, hogy idegen kultúrákban élhessen (mint legutóbbi szíriai ösztöndíjas tartózkodása során), így nyerve művészi tevékenysé­ge számára folyamatosan új impulzusokat. 214 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve

Next

/
Thumbnails
Contents