Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt

pen. Már az is magyarázatra szorul, hogy a horizonton elsőként megfestett sötét lovas miért nagyobb, mint az előtér bármelyik figurája és azt egy epigon miért ne vehetné kisebbre. Látva Csontváry alkotásmódját a szénrajztól a kép befejezéséig - pont az ő munkamenete nem tűri az arányok keresgélését a vásznon. Ahogy Csontváryra nem volt jellemző, hogy hunyorogva, előre- hátra járkálva a kép előtt kereste a valőröket, úgy számtalan, a festőművészekről kialakult vélekedés sem jellemző rá. Döbbenetes erővel bizonyította ezt a Belvedere Galériában kiállított 131 ún. pszeudo Csontváry kép.

1

3 Legtöbbjük azt kívánja elhitetni a szemlélővel, hogy valamelyik nagy Csontváry képhez készült tanulmány, amelyen a Művész az általa felvonultatott alakokat próbálta megkomponálni. Minden elgondolható Csontváry motívum megjelenik a képeken: látjuk a Művészt teveháton, rengetegen sétalovagolnak, fohászkodóból is jó néhány akad, mint ahogy a Siratófal figurái is feltűnnek egy-egy képen. Érdekes címmel állították ki a katalógus 87. számú tételét: „Gyóntató rabbi"

1

4 A kiállítás két karakteres darabját vettük korábban vizsgálat alá: a 23-as katalógus számú Festő-t és a 72-es Sárga ruhás nő lovon címmel ellátott képet. Mindkettőben a Élet fájánál megismert töltőanyagok (súlypát, kréta, gipsz) fordulnak elő, sejtetve egyazon „alkotó" ténykedését. A pszeudo Csontváry képek riasztó színvonala és a Művész alkotómódszerének egyéni jellege akkor is kizárná az ismétléseket, ha nem tudnánk, hogy ő maga hogyan vélekedett erről: „A kinyilatkoztatás világfejlesztő szelleme nem ismétli magát"

1

5 írta naplójában. Az eddig összegyűjtött tapasztalatok birtokában világosan áll előttünk Csontváry festésmódja (munkamódszere) és az életmű néhány meghatározó darabjánál kimutattuk, hogy 100%-osan tiszta cinkfehéret használt. Egy további vizsgálatból kitűnt, hogy palettáján megtalálható volt a cinóber is. Már ennek a két beazonosított pigmentnek is fontos szerepe volt abban, hogy különbséget tegyünk az időről-időre felbukkanó hamisítványok olcsó anyagai és Csontváry tiszta festékei között. A megismert pigmentek alapján értelmezhetetlenné vált az a legenda is, amely a többféle fehér töltőanyag megjelenését azzal indokolja, hogy „Csontváry maga készítette a festékeit". írásunk elején már szót ejtettünk arról, hogy milyen óriási jelentősége van a roncsolásmentes vizsgálatoknak a képek anyagainak feltérképezésében. Korlátlan számú pontot jelölhetünk ki egy képen és a vizsgálati módszertől függően gyűjthetünk információkat. A '80-as években végzett ilyen jellegű képvizsgálatokat az Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében

1

6 végeztük, ahol a kérdéses pontoPszeudo Csontváryk. Kiállítás a Belvedere Galériában 2008 december 13. és március 1. között. Kiállítási katalógus. 66. Pszeudo Csontváryk. Kiállítási katalógus. 84. 1

5 Csontváry-emlékkönyv. u. o. 84. A vizsgálatokat a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében Dr. Szőkefalvi Nagy Zoltán végezte. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 235