Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt
kon izotópok segítségével tudtuk az ottlévő fémeket meghatározni. A kitűnő eredmények ellenére komoly nehézséget jelentett a vizsgálati helyek illesztése a függőleges sugárnyalábhoz. A következő lépésben - a fejlődés következő állomásaként - a sugár vízszintes irányt vett és a festőállványon lévő kép bármely pontjára könnyen ráirányítható volt. 2007-ben jelentkeztek az első hordozható készülékek, amelyek a vizsgálathoz szükséges energiát röntgencsővel állították elő. Ilyen műszert építettek a KFKI munkatársai is a Pécsi Tudományegyetemen. Megragadva az alkalmat és a Csontváry képekről eddig szerzett tapasztalatainkat igyekeztünk kiszélesíteni. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága felismerte a kutatás jelentőségét és lehetőséget biztosított a Csontváry-gyűjtemény képeinek vizsgálatára. 1 7 A vizsgálati módszer bemutatása Az anyagok elemi összetételének meghatározására laboratóriumi körülmények között minta előkészítést igényel, (tömegspektrométer, energia diszperzív spektrometria, lézer indukált plazma spektroszkópia, ...) Múzeumi kiállított tárgyak vizsgálatára csakis roncsolásmentes elszámos módszer létezik, többségük működtetett készüléket és speciális járást választhatunk, továbbá a műtárgyakat nem minden esetben szállíthatjuk laboratóriumba. Ezt néha méretük sem teszi lehetővé, a szállítás is kockázatos lehet, a tárgyból kiemelt minta pedig legtöbbször szóba sem jöhet. A legjárhatóbb út a mérőműszert a múzeumba vinni és a helyszínen mintavétel nélkül a tárgyon elvégezni xrf spektromé- a méréseket. Az utóbbi években a ter üzemben mikroanalitikai műszerek területén történt technikai fejlesztések lehetővé tették egy mobil rendszerű, kis tömegű (néhány kilogramm) röntgen fluoreszcens spektrométer (XRF) megépítését, amellyel intakt módon, vagyis a spektrométerrel a mintára csak ráközelítve, azt nem érintve lehet elvégezni a mérést, és azonnal értékelhető eredményt kapni a festékek anyagi összetételéről minőségileg és mennyiségileg egyaránt. Elvi működés: Egy viszonylag lágy tartományú (1-30 kV) röntgensugárral gerjesztjük a minta anyagát. A minta atomjainak belső elektron pályáiról (K, L) elektroAz engedélyért Fabényi Júliának, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetőjének tartozunk köszönettel. 236 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve
