Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kovaliczky Gergely: Késő vaskori és kora római gödörházak Szederkény-Kukorica dűlőben

10. ábra: Tálak, tányérok és korsók alapgödör hossza 4-5 méter között, míg szélessége 2.5 méter körül mozog. Az oszlophelyek elhelyezése ágasfás-gerincszelemenes tetőszerkezetre utal, ahol a tető feltehetően a talajra támaszkodott. Az oszlophelyek excentrikus elhelyezése talán a rövidebb oldalon levő bejárattal indokolható, vagy a déli oldalon a házak felmenő fallal rendelkeztek. Felmenő tapasztott falra utalnak a betöltésből előkerült paticsdarabok is, azonban ezek származhatnak kizárólag a rövidebb oldalakon szükségszerű, a nyeregtetőt lezáró falazatból is. A 796-os ház szerkezete a feltárás részleges volta miatt nem állapítható meg, csupán gödörház-jellege volt tisztázható. ( / V\ 762/1. C 762/3. 653/20. 653/13. 653/30. 1.7762/14. 796/2. 10 cm A középvonaltól délre ásott, két oszlophelyes, kelet-nyugati tájolású, ágasfás-gerincszelemenes tetőszerkezetű gödörház a La-Téne-C korban terjedt el a Dunántúlon. Az M7-es autópálya megelőző feltárása során több lelőhelyen is előkerült ez a típus, amely nem csak a La-Téne,

5 hanem a kora-császárkorra is jellemző.

6 Szélessége általában 2-3 méter között, hossza 4-6 méter között változott.

7 Lébényben és Keszthely-Úsztatón tűzhely is került elő a gödörházból, de a feltárt házak többsége tűzhely nélküli. 5 Ordacsehi-Csereföld (HONTI 2002. 22.), Ordacsehi-Kis töltés (három oszlophellyel) HONTI 2002. 27.), Balatonboglár-Berekre dűlő (HONTI 2002 31.), Ordacsehi-Bugaszeg (HONTI 2004. 43.), Zamárdi-Kútvölgyi dűlő (HONTI 2004. 50.), Balatonlelle-Mészégető (HONTI 2004. 57.), Balatonkeresztúr-Réti dűlő (HONTI 2006. 27.) Balatonlelle-Kenderföld (HONTI 2004. 17.) Lébény: 4.5x3.6 (PUSZTAI 1967), Keszthely-Úsztató: 4.05x2.8 (HORVÁTH 1972.), Balatonszentgyörgy-Homoki-dűlő: 3.65x2.95, Balatonmagyarád-Kiskányavár: 3.95x2.3, Garabonc-Ófalu: 6.1x2.8 (HORVÁTH 1987). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 97