Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kovaliczky Gergely: Késő vaskori és kora római gödörházak Szederkény-Kukorica dűlőben

664/5. 653/24. 10 cm 796/7. 11. ábra: Fazekak 796/8. Összefoglalóan elmondható, hogy a Szederkény-Kukorica dűlőben feltárt késő-vaskori kora-császárkori település a magyarországi La-Téne kor tipikus vízparti tanyaszerű településeivel mutat rokonságot.

8 Az öt ház a betöltéséből előkerült kerámia-anyag alapján három kronológiai rétegbe sorolható, bár elhelyezkedésük alapján a 653-as, 661-es, 664-es, és 763-as házak egyidejűsége nem zárható ki teljesen. A település megszűnése összefüggésben állhat a szomszédos területen megépített villagazdasággal. Irodalomjegyzék BÁNDI-PETRES-MARÁZ 1979. Bándi G.-F. Petres É.-Maráz B., Baranya megye az Őskorban, in: Baranya megye története az Őskortól a Honfoglalásig Pécs 1979. 9-222. Cseh János, Kelta ház Szelevény mellett, in: Tisicum 13. (2003.) 47-65. Gabler Dénes, Szakály, Réti-földek, in: Mitteilungen des Archaeologischen Instituts, 6 (1976.) 155-157. Goldman György, Késő-La-Téne-kori település Csongrád határában, in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1971. 2. (1974.) 53-62. Eke István, Késő vaskori település Nagycsécse határában, in: Zalai múzeum 15. (2006). 217-226. CSEH 2003. GABLER 1976 GOLDMAN 1974. EKE 2006. Ez a gödörházas településtípus nem csak a Dunántúlra jellemző: az Alföldön pl. Szelevény mellett (CSEH 2003.), illetve Csongrád-Vidre-szigeten (GOLDMAN 1974.) tártak fel hasonló földrajzi pozícióban fekvő gödörházas településeket. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 98