Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kovaliczky Gergely: Késő vaskori és kora római gödörházak Szederkény-Kukorica dűlőben

Téne-D kori anyagot képviselik.

2 A kézzelformált, ún. bennszülött edények a La-Téne-C kortól egészen a kora-császárkorig használatban voltak.

3 A harmadik csoportot pedig a tipikusan római provinciális kerámia képviseli: téglavörös, piros bevonatos, rovátkolt díszítésű edények, ferde, illetve egyenes oldalú tányérok. Kézzelformált kerámia csak a 653as házból került elő, míg a 796-os ház csak tipikusan római provinciális anyagot tartalmazott. A 664-es és 763-as házakból a La-Téne-kori kerámiákon kívül pár töredék téglavörös római provinciális kerámia is előkerült, noha az anyag zömét a késő-kelta típusok alkotják. Ha a betöltésből előkerült leletanyagot vesszük figyelembe, akkor a házak közül a 653-as és 661-es a korábbiak, a 664-es és 763-as a La-Téne-D koracsászárkori leletanyag korszakváltása idejére, míg a 796-os tisztán a kora-császárkorra keltezhető. A Szakály-Hőgyészi település feltárása során előkerültek olyan, a 2. századra keltezhető gödörházak, melyekben, hasonlóan a 664-es és 763-as házakhoz, markánsan képviselte magát a La-Téne-D kerámia.

4 A többi telepjelenség leletanyagának feldolgozása talán pontosabbá teheti a település-részlet keltezését. 664/6. 9. ábra: Tálak Q 10 cm Ha a házak típusát nézzük, akkor a 653-as, a 661-es, 664-es, és a 763-as mind egy típusba, a téglalap alaprajzú, kelet-nyugati tájolású, két oszlophelyes, tűzhely nélküli házak típusába tartoznak. Az oszlophelyek a téglalap rövidebb oldalán, de a hossztengelytől délre eltolva helyezkednek el. Az — 2 BÁNDI-PETRES-MARÁZ 1979. 191-192., MARÁZ 2008. 80-86. 3 HORVÁTH 2007. GABLER 1976. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 96