Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gáti Csilla: Előzetes megfigyelések a szajki vaskori telep leletanyagának elemzéséhez

Csészék/Bögrék A telepen csak kevés csésze-forma került elő, ezek is többnyire töredékekben. Egyenes nyakú, nyomott gömbhasú csészék voltak a 73. objektumban (V. T. 12-13; 4. ábra 1.). A fiatalabb Hallstatt korszak (D) jellemző tálka-formái ezek, illetve a Ha D - LT A átmenetben is megtaláljuk (Nitra-Chrenová: ROMSAUER 1993, Taf. 1:13, 17; Taf. IV: 11, 12). Archaikus formának tekinthető, akárcsak a nyomott gömbhasú forma kannelúrás díszítéssel (III. T. 9; VI. T. 4 ábra Csésze 16; 4- ^

bra 2-)- Szintén archaikus típus, ami a késő Hallstatt formák felé és bögre típusok mutat (Hoste: BUJNA-ROMSAUER 1984, Taf. I: 11; II: 9; III: 7, 16, 18) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 48 A 139. objektumból került elő egy durva kidolgozású, egyfülű csésze, perem fölé húzott füllel (VI. T. 15; 4. ábra 2.). Párhuzamait nagy számban a szentlőrinci temetőben találjuk. Itt jellegzetes Certosa fibulákkal együtt fordult elő (JEREM 1968, 19, 20, 44, 54. sírok). Feltehetően ez a térségre jellemző típus. Kétfülű, perem fölé húzott füllel ellátott bögrék (kantharoszok) (III. T. 6-8; 4. ábra 5.) sok objektumból kerültek elő (gyakran csak egy-egy jellegzetes fültöredékből lehet következtetni a forma meglétére). Ezek a telep középső, klasszikus fázisát jelzik. Kézzel készültek (illetve nem látszik korongolás nyoma), jellemzőjük, hogy a hasukat többnyire rövid kannelúrákkal tagolták, és gyakran az egész edényen kívül csillogó grafitréteg van. Nem kizárt, hogy néhány töredéknek az alföldi formákhoz hasonlóan csak egy füle volt, azonban a szentlőrinci temető alapján a kétfülű változat a jellemző a térségben. Kétfülű edényekkel, kantharoszokkal Baranyában már a késő-bronzkorban találkozunk. A neufeld-leithai sírban talált kettő, formában a szajkiakkal megegyező kantharoszt az V. század elejére lehet datálni (JEREM 1992). Valószínűleg csészékhez köthetőek a nagy számban előkerült gombos és állatfejes fülek, amelyek feltehetően nyomott hasú, perem fölé húzott füllel ellátott darabok voltak (III. T. 16; V. T. 11; 4. ábra 4.). Az állatfejes fülek a késő Hall-