Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gáti Csilla: Előzetes megfigyelések a szajki vaskori telep leletanyagának elemzéséhez

Érdekessége a telepnek a ún. „Braubacher"tálak megjelenése (III. T. 10; 2. ábra 8.). Ezek szintén S profilú tálak, jellemzőjük, hogy a tálka belső oldalán, az alján csillag-alakban bepecsételt minta van. Aljuk többnyire omphalosos. A bepecsételt minta jellemzően körökből összeállított háromszög. Dehn megfigyelései alapján a legkorábbi elterjedésük Nyugat-Csehország és Salzburg környékére esik. Itt már a LT A-ban megfigyelhetők (DEHN 1951). Magyarországon hasonlóval Pilismaratón (BOGNÁR-KUTZIÁN 1975, PI. II) és Sopron-Krautackernél (JEREM 1980, 16/3, 18/4, 5) találkozhatunk. Szajkón a 64, 68, 127, 132. objektumokból kerültek elő ilyen töredékek. Ezek már korongon készültek és a telep középső fázisára datálhatok. A 64. objektum példánya Schwappach kronológiája alapján (SCHWAPPACH 1975, 112; Taf. V) formailag a LT A második felére tehető. Szintén a LT A második felére datálható a soproni darab is (JEREM 1984, Taf. 3.). Szinte ezekkel teljesen megegyezik a ménfőcsanaki (LT B) temető anyagai között talált darab (UZSOKI PI. XIII: 6). Az ausztriai korai La Téne (LTA-B) időszakra keltezhető inzersdorfi temetőben is találunk formában és díszítésben hasonló tálakat (NEUGEBAUER 1992, Taf. 22/4, 25/6). Urnák A telepen az urnák mutatják a legnagyobb változatosságot időben, annak ellenére, hogy közülük sok csak töredékekben maradt meg. Nyúlt nyakú, nyomott gömbhasú urnák töredékei, a válltörésnél „gombos" bütykökkel, kerültek elő a 73. objektumból (V. T. 8-9; 3. ábra 1.). Felső kónusa bekarcolt, átlósan sraffozott háromszögekkel díszített. Tipikus hallstatt forma, amely leginkább a Ha C-D anyagokra jellemző. A telep korai szakaszát jelzi, archaikus formának tekinthető. 3 6 7 4 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 46