Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kovács Orsolya: Hidassy Pillo Sándor (1884-1973) működése a Zsolnay gyárban

Hidassy Pillo Sándor is, akinek az életéről egyébként meglehetősen ke­vés adat állt eddig rendelkezésünkre. 4 Hidassy Pillo Sándor Budapesten, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán fes­tő szakon tanult 1901 és 1905 között. A családi emlékezet szerint az is­kola igazgatójának javaslata nyomán került Pécsre a Zsolnay gyárba 1906-ban. 5 Szervezete nem bírta a gyár levegőjét, ezért Zsolnay Miklós felajánlotta, hogy műtermet biztosít számára a család egy már meglévő szőlőhegyi épületében, erre azonban nem került sor. Hidassy Pillo már a gyárban töltött évek alatt szólóénekes volt a Pécsi dalárdában, folya­matosan képezte hangját és szerepelt.1913-ban feltehetően a Zeneaka­démiára távozott, ahová énekszakra, a második évfolyamra vették fel. Már ekkor kapcsolatban állhatott az operával is, mert az Operaház küld­te a katonasághoz a felmentésére vonatkozó kérelmet, ami azonban ké­sőn érkezhetett meg, mert közben Hidassy Pillot besorozták és hamaro­san orosz fogságba esett. Hat és fél évet töltött Szibériában. Barátai kot­tákat küldtek utána, folyamatosan képezte magát, sőt tiszt lévén lehető­sége nyílt arra, hogy koncerteket adjon. Hazaérkezése után elmesélte, hogy egy ilyen alkalommal a koncertet követően megkereste a hallgató­ságból egy amerikai, aki átadta a névjegyét és felajánlotta a segítségét. Ezt követően Hidassy Pillo megszökött, és a támogatójától kapott pén­zen Amerikába akart utazni. Már a vonaton ült, amikor ellopták a pénzét és a papírjait. A kudarctól összeomlott. A hadifogságból úgy jött el, hogy az utolsó pillanatban került fel a listára. Hazaérkezése után fejezte be tanulmányait a Zeneakadémián, ezt követően pályázott az Operaházba, de csak a kórusba vették volna fel, amit visszautasított. Pécsre költözött, a Székesegyház kórusában énekelt és a színházban lépett fel. 1923-ban nősült meg, feleségével a Petrezselyem utcában (ma Aradi vértanúk útja) éltek, állandó létbizonytalanságban, amit Hi­dassy Pillo nehezen viselt el. 1926-ban felvették az Operaházba, ahol önálló szerepeket kapott, innen ment nyugdíjba 1940-ben. A két világháború közötti időszakban is festett, rajzolt. Kiállítása volt Sopronban, Pécsett és Budapesten, a Nemzeti Szalonban is részt vett kiállításokon. Sajátos technikával dolgozott: selyemre vitt rajzokat, a kontúrokkal határolt felü­letet ragasztóval vonta be, majd gyöngyökből rakta ki a mintát. Ezzel az eljárással stólákat és ruhabetéteket készített. Nyugdíjazását követően folyamatosan festett, de kevés képet adott el, mert nem volt rá le­hetősége. Képeit később javarészt a Képcsarnok Vállalaton keresztül exportálták, körülbelül 160-180 festményt vettek át tőle. Ezekben a ne­héz időkben dolgozott az Ecclesia vállalatnak is, vallási tárgyú képeket festett. 4 Még Csenkey Éva 1992-ben megjelent, a szecessziós Zsolnay kerámiát bemutató reprezentatív könyvében sem szerepelt a halálozási évszáma. 5 Hogy Hidassy Pillo az iskola kiváló növendéke volt, arra utal az a tény, hogy síkdí­szítmény terve megjelent a Magyar Iparművészeti Társulat által kiadott gyűjteményben. Min­talapok iparosok és ipariskolák számára, 1904. IX. évfolyam, 6. füzet, 60. lap 218 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve

Next

/
Thumbnails
Contents