Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kovács Orsolya: Hidassy Pillo Sándor (1884-1973) működése a Zsolnay gyárban

Hidassy Pillo Sándor is, akinek az életéről egyébként meglehetősen kevés adat állt eddig rendelkezésünkre.

4 Hidassy Pillo Sándor Budapesten, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán festő szakon tanult 1901 és 1905 között. A családi emlékezet szerint az iskola igazgatójának javaslata nyomán került Pécsre a Zsolnay gyárba 1906-ban.

5 Szervezete nem bírta a gyár levegőjét, ezért Zsolnay Miklós felajánlotta, hogy műtermet biztosít számára a család egy már meglévő szőlőhegyi épületében, erre azonban nem került sor. Hidassy Pillo már a gyárban töltött évek alatt szólóénekes volt a Pécsi dalárdában, folyamatosan képezte hangját és szerepelt.1913-ban feltehetően a Zeneakadémiára távozott, ahová énekszakra, a második évfolyamra vették fel. Már ekkor kapcsolatban állhatott az operával is, mert az Operaház küldte a katonasághoz a felmentésére vonatkozó kérelmet, ami azonban későn érkezhetett meg, mert közben Hidassy Pillot besorozták és hamarosan orosz fogságba esett. Hat és fél évet töltött Szibériában. Barátai kottákat küldtek utána, folyamatosan képezte magát, sőt tiszt lévén lehetősége nyílt arra, hogy koncerteket adjon. Hazaérkezése után elmesélte, hogy egy ilyen alkalommal a koncertet követően megkereste a hallgatóságból egy amerikai, aki átadta a névjegyét és felajánlotta a segítségét. Ezt követően Hidassy Pillo megszökött, és a támogatójától kapott pénzen Amerikába akart utazni. Már a vonaton ült, amikor ellopták a pénzét és a papírjait. A kudarctól összeomlott. A hadifogságból úgy jött el, hogy az utolsó pillanatban került fel a listára. Hazaérkezése után fejezte be tanulmányait a Zeneakadémián, ezt követően pályázott az Operaházba, de csak a kórusba vették volna fel, amit visszautasított. Pécsre költözött, a Székesegyház kórusában énekelt és a színházban lépett fel. 1923-ban nősült meg, feleségével a Petrezselyem utcában (ma Aradi vértanúk útja) éltek, állandó létbizonytalanságban, amit Hidassy Pillo nehezen viselt el. 1926-ban felvették az Operaházba, ahol önálló szerepeket kapott, innen ment nyugdíjba 1940-ben. A két világháború közötti időszakban is festett, rajzolt. Kiállítása volt Sopronban, Pécsett és Budapesten, a Nemzeti Szalonban is részt vett kiállításokon. Sajátos technikával dolgozott: selyemre vitt rajzokat, a kontúrokkal határolt felületet ragasztóval vonta be, majd gyöngyökből rakta ki a mintát. Ezzel az eljárással stólákat és ruhabetéteket készített. Nyugdíjazását követően folyamatosan festett, de kevés képet adott el, mert nem volt rá lehetősége. Képeit később javarészt a Képcsarnok Vállalaton keresztül exportálták, körülbelül 160-180 festményt vettek át tőle. Ezekben a nehéz időkben dolgozott az Ecclesia vállalatnak is, vallási tárgyú képeket festett. 4 Még Csenkey Éva 1992-ben megjelent, a szecessziós Zsolnay kerámiát bemutató reprezentatív könyvében sem szerepelt a halálozási évszáma. 5 Hogy Hidassy Pillo az iskola kiváló növendéke volt, arra utal az a tény, hogy síkdíszítmény terve megjelent a Magyar Iparművészeti Társulat által kiadott gyűjteményben. Mintalapok iparosok és ipariskolák számára, 1904. IX. évfolyam, 6. füzet, 60. lap 218 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve