Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Vándor Andrea: „...a rég megszokottól megválni mindig zokon esik" Tradíció és újítás a JPM Néprajzi Osztályának kalendáriumaiban
A komáromi „Magyar és erdélyországi uj és ó kalendáriom" 1811-től 1916-ig, ill. kiadóváltással 1939-ig jelent meg. Előzménye a Komáromi új és ó kalendáriom (1799-1810) és az Ujj kalendáriom, mellyet Christus Urunk születése után való ... esztendőre írt Neubart János, Es Magyar Orszagra, Erdélyre és egyéb Tartományokra is alkalmaztatott" Ez utóbbi 1706 és 1722 között jelent meg, az évfolyamok fellelhetők. 1722 és 1799 között azonban nem tudunk komáromi kalendáriumkiadásról 2 4. A Magyar és erdélyországi uj és ó kalendáriom 1880-as száma előszavában mint elődjére hivatkozik erre, az 1706-os évvel indult kalendáriumra, és ez alkalommal jelöl meg először évfolyamszámot, az 1706-tól számított 175.-et. Ebben a számban közli azt is, hogy a kalendárium az 1830-as években örvendett a legnagyobb népszerűségnek, ebben az időszakban évi 100 000 példányt adtak ki. Ez nyilván kiadói túlzás, de a különböző könyvtárakban, múzeumokban fennmaradt példányok nagy száma valószínűsíti, hogy valóban az egyik legelterjedtebb kalendáriumról van szó. Az 1799 és 1810 között megjelenő Komáromi új és ó kalendáriom „Több Rendbéli Toldalékok és Rá-adások" fejezete az éven uralkodó bolygó („Az Fejedelmi Planétáról") bemutatásával kezdi. 1799 a Mars éve volt. A naptár készítője a bolygót mint mitológiai személyt mutatja be, Mars az évet háborús évként determinálja. A szerző azonban nem veszi komolyan Marsot: „Rosszúl lenne imigyen dolgunk, még ez esztendőben is a' háború miatt, ha ez gyilkos Mars ugyan tsak fejedelmi székére ül, és tüstént paripájára szökik, hogy az esztendős békességet fel-bontsa. De akármit főzzön Mars az kardjának markolatjával; már minden Európai Fejedelmek a' Békeségben kívánnak élni; háborkodjék Mars a' sánta Vulkánussal tetszeteként..." Ezt követi az évszakok leírása, az időjárásra és a termésre vonatkozó előrejelzésekkel. Az 1800-as kiadás - a későbbiekhez hasonlóan - már más hangnemben beszél az uralkodó planétáról, ez esetben a Napról: ha valamit tarthatunk a' Napnak, és Plánétáknak uralkodásiról, és az ő állásoknak tehetségiről, nagy reménységünk lehet bő Esztendőhöz; mindazonáltal a' mindeneknek Teremtőjét, a' Tsillagzatok' mozgásinak alkotóját kérjük, hogy reménységünkben meg-ne tsalatkozzunk. A következő szövegek az évszakokat, azok várható időjárását mutatják be. A termékenységre vonatkozó jövendölések elmaradnak. Az 1811-től 1916-ig, illetve más kiadóval 1937-ig megjelenő Magyar és erdélyországi uj és ó kalendáriumban a következőképpen alakul az uralkodó bolygó, a várható időjárás és termékenység előrejelzése. 1811 és 1820 között a naptár „Toldalék a' kalendáriomhoz" fejezetének időjárás-előrejelzésre vonatkozó része egységes szerkezetet mutat: ad egy rövid csillagászati leírást az uralkodó planétáról, majd az év általános természetének leírása, végül az évszakonkénti rövid időjárás-előrejelzés következik. Példának álljon itt az 1811-es kiadásnak az adott évre és a tavaszra 2 4 Baranyay József: A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története Bp. 1914 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 203
