Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Vándor Andrea: „...a rég megszokottól megválni mindig zokon esik" Tradíció és újítás a JPM Néprajzi Osztályának kalendáriumaiban

Az 1844-ben megjelenő évfolyam előszavában a szerkesztők újra kijelentik, hogy az időjós­lások közlésére vonatkozó „annyifelől visszhangzott követelések mind­eddig teljesületlenül maradtak", majd egy kétoldalas esszé következik a „Magyar kir. Egyet. Csillagvizsgálói intézete segéd-csillagásza, s az ele­mi csillagásztan' nyilvános lectora" részéről az időjövendölések alapta­lanságáról, végül alternatívaként három oldalt közölnek azokról az elője­lekről, amelyekből nagy valószínűséggel következtetni lehet a várható időjárásra (pókok viselkedése, természeti jelenségek, más állatok ill. nö­vények viselkedése). 1845-ben azonban minden kommentár nélkül - mintegy lopva -, apró betűvel a naptári részben a hónapok alatt megjelenik az „Időjövendölés a száz esztendős kalendáriom után", és az „Időjövendölés tapasztalat után" cím. 1848-ra a tapasztalat utáni időjövendölés elmarad, csak a százesztendős kalendárium szerintit közlik. Az 1849-es, 1850-es naptárakban nincsenek jóslások, 1850-ben viszont közlik az uralkodó bolygót („Vénus"), ami alapján a százesztendős naptárakban kikereshetők a megfelelő időjóslások. Számos évfolyamban a jóslások mellőzésén és a praktikus tanácsokon túl, a helytelennek tartott hiedelmeket, népszokásokat is elítélik a szerzők, olykor a „nép" ér­telmi képességeiről is kifejtik véleményüket: „Alig van veszedelmesebb szokás, mint ama' régi római pogány maradvány a' farsáng, melly alatt főképp nálunk Magyarországban sokan egész a' pazarlásig gyakorolják a' vendégeskedést. Mások a' lakadalmi, egyháznapi 's egyéb vendégség alkalmával nagy részét fel szokták emészteni annak, mit több hónapi ve­rejték és fáradsággal szerzettek magoknak..." (1843) „...minthogy azon emberekkel, kik a' földmívelők hasznos - de fájdalom értelmileg igen el­maradott - osztály-t képezik, szakértelmi vonatkozásban senki sem tö­rődik..." „...Higyétek nekem egyelőre, ne kívánjatok, mielőtt hozzá kezde­nétek, tökéletesen meggyőződni, mi csekély felfogási képességtek mel­lett nehezen, 's csak kivételesen megyen..." (1848) „Gazdasszonyaink, mert ezekre van leginkább bízva a vajkészítés, sok babonás véleményt hisznek, egyik vagy másik több vagy kevesebb vajat, némellyek bizo­nyos füveket használnak, mellyeket sajátkép csak a boszorkányok sze­dik össze éjjel; mások kereszteket csinálnak a köpülő alá, s a t." „Hány kovács és hány úgynevezett marhaorvos, nem kevésbé marha, mint azon állat, melly áldozatjuk lesz azon előítéletes szokás gyakorlása ál­tal, miszerint a hizandó fáradt marhából ugy eresztessék vér, mint a gyul­ladásos betegségben levőből."(1849) Mindemellett a Naptár gondos szerkesztése, a legjobb gazdasági szakemberek által írt gazdasági ismeretterjesztő cikkei, a nívós történeti, földrajzi tanulmá­nyai, az aktuális híranyag meghozták a sikert. 1843 és 1849 között évi 60-80 ezer naptár kelt el. Bár alacsonyan tartott árával a földművelő kö­zönségnek szánták, épp magas színvonala miatt vált számos társadalmi réteg kedvelt olvasmányává. 2 1 ~~ 2 1 Kovács I. G. 64-71 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 201

Next

/
Thumbnails
Contents