Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

závarrják a szerencsét. Olyan házhoz, ahol kisgyermek volt, nem mentek este beszélgetni a felnőttek, hogy ne vigyék el a gyermek álmát.

19

1 Mindenszentek és Halottak napján a sírokról tilos volt virágot vagy gyertyát hazavinni, a gyermekeket azzal ijesztgették, hogy a halott felkel a sírjából és visszaveszi az elvitt gyertyát és virágot. Ajánlott tevékenységek: Potonyban, hogy a gyermek ne legyen torkos a következőt kellett tenni disznóvágáskor: Mielőtt szétvágták volna a disznót, a böllér keresztet karcolt késsel a bőrbe, majd megsózta. Utána a gyermeknek is sóznia kellett, mire a böllér késsel a gyermek kezére ütött. Azért tette mindezt, hogy a gyermek élete során ne legyen torkos, és ne válogasson a húsban, ételben.

19

2 Ugyancsak Potonyban disznóvágáskor a kislányok nem ehettek a velőből, mert az itteniek szerint izzadt volna a tenyerük és nem tudtak volna kézimunkázni. Kocsonya főzéskor nem adtak a főtt disznóorrból a leánygyermekeknek, hogy ne törjék a tányérokat mosogatáskor, illetve, hogy a kutyák ne bántsák őket. Disznóheréléskor a sült heréből a kislányok nem ehettek, mert izzadt volna a tenyerük, és nem tudtak volna szépen kézimunkázni.

193 Rontás ellen Potonyban a gyermek kezére, fekete szalagra fehér medált kötöttek.

19

4 Először termő gyümölcsfa termését olyan asszonnyal etették meg, aki már szült. Úgy hitték, amilyen termékeny az asszony olyan termékeny lesz a gyümölcsfa is. Általánosan ismert volt a Dráva mentén, hogy a gyermekeket kiküldték az esőre, hogy nagyra nőjenek.

19

5 Potonyi szokás volt úgy védeni a gyermeket a boszorkányok rontásától, hogy levágtak egy fekete csirkét, majd annak a tojókáját megszárították és azt a gyermek nyakába akasztották. Ezen kívül még szénnel keresztet rajzoltak a gyermek homlokára.

19

6 Ha a gyermeket ennek ellenére mégiscsak megrontották, akkor ólmot öntöttek. Ebbe a vízbe még széndarabkákat is dobáltak, majd ezzel a vízzel mosdatták meg a beteget. A Dráva mentén nem volt szabad újholdkor hajat mosni, csak hétfőn, csütörtökön és szombaton volt tanácsos.

19

7 Felsőszentmártonban holdfogyatkozáskor mostak hajat a fejfájósok, mert ahogy fogyatkozik a hold, úgy fogyatkozott a fejfájás is.

19

8 Begovácz Márkné (sz. 1927) és Tóth Jánosné (sz. 1929) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1978. Szilovics Pál (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1979. Szilovics Györgyné (sz. 1901) és Szigecsán Józsefné (sz. 1907) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1979. Szilovics Józsefné (sz. 1930) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1978. Jankovics Vince (sz. 1903) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1972. Szilovics Györgyné (sz. 1901) és Szabadi Györgyné (sz. 1899) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1978. Szilovics Katalin (sz. 1906) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1980. Förszter Jánosné (sz. 1903) közlése. Saját gyűjtés, Felsőszentmárton 1975. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 191