Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál
A gyermek ápolása: Potonyban a gyermek fürdővizébe mindig tettek egy kis szentelt vizet is, hogy a gyermeken áldás legyen. 7 2 A gyermek az első hetekben az anyja mellett volt az ágyban, később már a bölcsőben fektették. Potonyban amikor a gyermeket először pólyázták be, egy férfiinget tettek rá, hogy a gyermeket a férfi ereje, „szaga" óvja meg a boszorkányoktól. 7 3 A gyermek pólyájára rózsafüzért tettek, hogy a jó Isten oltalmazza őt, illetve, hogy megvédje a boszorkányoktól. A gyermek csuklójára piros szalagot kötöttek, hogy a gonoszak meg ne ronthassák. Fürdetéskor az anya nyomogatta a gyermek orrát, hogy az egyenes legyen. A csecsemő ruházata igen egyszerű volt. Régi, elhasznált ruhákból téptek pelenkára valót. A gyermeket három négyszegletes ruhába csomagolták. Egyik ruhába a gyermek fejét kötötték be úgy, hogy nem rögzítették az álla alatt, hanem a mellen keresztezték. A másik ruhadarabra ráfektették a kicsit, majd két oldalt betakarva vele a kezeket, azt a fenék alá tűrték. A harmadik pelenkába a teljes testet állig becsavarták, majd pertlivel lábtól nyakig szorosan megkötözték. „Olyan volt a gyerek, mint egy mosófa!" (Tako bilo dete ko prajka!). Az adatközlők véleménye szerint a csecsemőt azért csomagolták be ennyire, hogy ne fázzon, és ne tegyen kárt magában, illetve végtagjai egyenesen fejlődjenek. 7 4 Nem szabad a gyermek talpát csókolgatni, mert későn kezd el majd járni. 75 Gyermeket asztalon nem pelenkáztak, mert egyrészt az asztal a kenyér helye, másrészt, hogy a gyermeket a gonoszok ne ronthassák meg. 76 A gyermeknek egyéves koráig nem vágták le a körmét, hogy ne legyen lopós. Az édesanya egy éves korig rágta a gyermek körmét. A gyermek egy éves koráig a haját sem vágták le. 7 7 Gönczi gyűjtése alapján tudjuk, hogy Lakócsán aki először nézte meg az újszülöttet, a magával vitt tojással a gyermek arcát megsimította, majd ezt a tojást a gyermek első fürdővizébe tették bele. 7 8 Avatás: Lakócsán az avatás előtti időszakban a gyermekágyas nőnek nem volt szabad naplemente után az udvaron tartózkodnia, sem a kúthoz mennie. 7 9 Az asszony a gyermekágy letelte után először a templomba ment a gyermekkel. Az asszony ilyenkor teljes gyászban jelent meg (mint nagypénteken), és utána is úgy öltözködött mintha gyászolna, de már nem mélygyászos ruhát, hanem félgyászosat viselt. A gyermekágy teljes ideje alatt is félgyászos ruhát hordott. 8 0 7 2 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1973. 7 3 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés. Potony 1973. 7 4 Begovácz Rózsa: Horvát viseletek a Dráva mentén. Pécs 2006. 37. 7 5 Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1973. Uő. Uő. Gönczi 1937. 237. 7 9 Gönczi 1937. 88. 8 0 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1976. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 179
