Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

Tótújfaluban, hogy a szülés könnyebb legyen, a vajúdó hasára „Marijina sanja"-\ („Szűz Mária álma" kezdetű ima) tettek.

4

3 Potonyban oly módon is igyekeztek megkönnyíteni a szülést, hogy kerestek egy kígyót, amire az övükkel háromszor rácsaptak, hogy könnyebben szüljenek.

4

4 Tótújfaluban a vajúdó asszonynak a férj úgy segített, hogy az asszonyt mellen keresztbe tett kezénél fogva, hátulról átölelve, a levegőbe emelte néhányszor. Ugyanebben a faluban melegített cserepeket is tettek a vajúdó hasára, hogy az könnyebben szüljön.

45 A Dráva menti horvátoknál, helyenként még az 1930-as években is, az utolsó pillanatban vízzel teli teknőt, vagy melencét tettek a vajúdó asszony alá s abba pottyant bele az újszülött.

4

6 Azt az asszonyt, aki idő előtt szült, az itteniek hiedelme szerint megrontották. A koraszülött gyermeket „podvrsce," „makarkako dete"névvel illették, és úgy vélték, hogy valamelyik „jó asszony" kicserélte a gyermeket. Az újszülött csecsemőkkel való első teendők: Ha a gyermek éjszaka született, a fürdővizet csak reggel öntötték ki. A csecsemőket még napnyugta előtt kellett megfürdetni, és a vizet kiönteni az udvarra. Kisgyermeket napnyugta után nem vittek ki az épületből. Ezeket az íratlan szabályokat azért tartották be, hogy a gyermeket ne érje rontás.

47 Gönczi lakócsai adatai alapján azért tették egy másodpercre a csecsemőt az ágy alá, hogy jó és egészséges, továbbá hogy jó alvó legyen, sokat tudjon, de keveset mondjon, sőt, hogy a faluban a vetés jó termést hozzon.

48 Potonyban az újszülöttet gyalupadra fektetik vagy asztal alá teszik. Az előbbit azért, hogy ha fiú lesz, jó fúró-faragóvá nőjön.

4

9 Ugyanebben a faluban otthoni szülésnél még az 1950-as években is szokás volt, hogy szülés után a nagymama a fiúgyermek kezébe kalapácsot, szöget, baltát és kést tett, hogy az életben ügyes legyen és a szerszámokhoz kapcsolódó foglalkozást válasszon. A leánygyermek kezébe ollót, tűt tettek, hogy ügyes hímző legyen. Guzsalyt is a kezébe tettek, hogy jó fonó és ügyes gazdaasszony váljon belőle.

5

0 Ezt a szokás néhány hagyományőrző családban napjainkban is gyakorolják, azzal a különbséggel, hogy a kórházból hazakerült gyermek kezébe teszik a fent említett tárgyak közül a napjainkban is aktuálisakat, de könyvet mindenképpen kap a gyermek. Tótújfaluban az első gyermek születésekor az újszülöttet ködmönre (kozuv) teszik, hogy olyan göndör legyen a haja, mint a ködmön bundája.

5

1 - 4

3 Borbás István (sz. 1911) és Hajós Anna (sz. 1905) közlése. Saját gyűjtés, Tótújfalu 1972. 4

4 Szilovics Katalin (sz. 1906) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1972. 4

5 Borbás István (sz. 1911) közlése. Saját gyűjtés, Tótújfalu 1972. 4

6 Gönczi 1937. 56. 4

7 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1976. 4

8 Gönczi 1937. 59. Uo. 5

0 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1972. 5

1 Borbás István (sz. 1911) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1972. 176 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve