Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: Janus Pannonius vélt ábrázolásai

Ez a középkori eredetű, homokkőből készült pécsi püspökfő egy dombormű letört része, amely nem a XV., hanem a XIV. század második feléből való, így aligha lehet Janus Pannonius ábrázolása. Irodalom Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára. Pécs, 1906. Petrovich Ede: Janus Pannonius Pécsett. = Janus Pannonius (Tanulmányok). Szerk. Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Bp., 1975, 173. (a 3. képmelléklet a püspökfő-szobor fényképe) Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítás-katalógus. Szerk. Mikó Árpád-Takács Imre. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 1994, 269. (püspökfő, 1355-1374, Pécs, Dómmúzeum) 8. ábrázolás Váralljai Csocsány Jenő (*1931) görögkatolikus paptanár először a pápai Gergely Egyetemen társadalomtudományi intézetében tanított, majd statisztikusként, 1966-1994 között, az Oxfordi Egyetemen demográfiát adott elő. 1994től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológia Tanszékét vezette. 2005-ben megjelent, A magyar monarchia és az európai reneszánsz című könyvében hatalmas képanyagot szedett össze, azzal a szándékkal, hogy az egyes ábrázolásokat valós történelmi személyekkel hozza összefüggésbe. Váralljai Csocsány Jenő e könyvében kitért Janus Pannonius ikongráfiájának kérdéseire is. Azt vetette fel, hogy a padovai Szent Kristóf-freskón, a szent testének kivitelét szemlélő alakok fölött, egy épület ablakában látható háromtagú csoportban kellene keresni Janus Pannonius alakját. Váralljai Csocsány véleménye szerint az ablakból kitekintő, szőke hajú ifjú volna Janus; a másik, kalapot viselő ifjú Galeotto Marzio; a harmadik, idős férfi pedig a tanáruk, Guarino Veronese. Feltevését alapvetően a freskón ábrázolt ifjú szőke hajára és hosszú nyakára alapozta, ám összekapcsolta több képzőművészeti alkotással is. A tetszetős hipotézisnek ellentmond az, hogy Vasari említett könyvében nem tesz említést arról, hogy Mantegna a rendkívül híres ferrarai tanárt is ábrázolta volna. A Guarinóról fennmaradt, Angela Dillon Bussi által közölt, hiteles arckép sem mutat hasonlóságot a képen ábrázolt idős személlyel. Huszti József, többek közt, azzal érvelt Balogh Jolán hipotézise ellen, hogy Janus Pannonius megírta önmagáról, hogy szőke haja volt. Ezért idézte fel a Valedicit Musis, azaz a Búcsú a múzsáktól c'\mű elégia 7-8 sorát: lam satis est: depono lyram, depono coronam / Ac flavis heredas detraho temporibus. Mantegna (1431-1506): Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari (részlet a freskóról) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 163