Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Gábor Olivér: Sopianae ókeresztény egyháza(i)
15. kép: Halotti banquett posztamenseinek kőalapjai az V. sírkamrában a sírtól jobbra. 16. kép (jobbra): Triclinia és mensa alapzata az Apáca u. 14. számú ház kertjében (FÜLEP 1984 101). A családtagok és Ezeket a „mulatozásokat" a görögök symposion a latinok convivium néven emlegették és ábrázolták. Ezt a szokást Tertullianus a 2. században még elvethette: választanunk kell: vagy az Úr testét vesszük magunkhoz, vagy a démon vacsorájából falatozunk (TERTULLIANUS, De spectaculls 13, 4-5 - SÁGHY 2003 141), és Jusztinosz is tilthatta: ....a halottak sírjára nem viszünk Ital-, illat- és ételáldozatokat, meg koszorúkat.... (I. Apologia XXIV. 2. ford: VANYÓ L; GÉCZI 1998 4), de a második század közepén az apokrif János-aktákban már van utalás a katakombákban tartott eucharisztikus összejövetelre is (Acta loannis 46,85). A 4. század végén Ágoston anyja, a szent életű Mónika már kötelességtudóan gyakorolta a rítust és ügyelt arra, hogy a végén ne részegedjék le (Szent Ágoston, Vallomások VI 2.). Az ivást túlzásba vivők miatt Ágoston mégis kárhoztatta a szokást: Tudom, hogy sokan vannak, akik sírokat és képeket imádnak, tudom, hogy sokan vannak, akik dőzsölve iszogatnak a halottak felett és lakomákat rendeznek a holttesteknek (De moribus ecclesiae catholicae et manichaeorum I 34, illetve más megfogalmazásban: Ep. 22,3). folytatása ne. oldalon lete esetén feltételezhetjük, hogy a sírkamra felett már oltár állt. Az Apáca u. 14. sz. alatti épület esetén Fülep Ferenc feltételezte, hogy a félkör alakú asztal körül subsellium volt, de ma már inkább úgy gondoljuk, hogy egy korábbi fázis, a halotti lakoma elköltésére szolgáló mensa és triclinia maradványai voltak, melyeket fennmaradt pogány hagyományként az ókeresztények még használtak (16. kép). Ezek a temetői „étkezőhelyek" a birodalom déli és keleti részén gyakran a szabad ég alatt voltak, míg a mérsékelt égövi Sopianae temetőjében az időjárás változatossága és a keresztények intimitásra való törekvése okán már beltéri helyre kerültek a sírkamrák feletti építményekben. barátok által a halotti szertartásokon tartott „mulatozások" 3 0 is - a halottak ábrázolásához hasonlóan - lassan szolidabbakká váltak, legalábbis a 2-5. századi egyházatyák által kinyilatkoztatott cél ez lett volna. 3 1 Ha ezen elvárást mégsem fogadta meg minden keresztény, az annak tudható be, hogy a kortárs antik pogány világ öröksége még hatott. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 115
