Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez A mai Király utcát és a Rákóczi utat összekötő, felső szakaszán É-D-i irányú majd ÉKDNY-i irányban folytatódó Felsőmalom utca

1 kialakulását a 18. századtól követhetjük nyomon.

2 A terület jellemzői a 18. században A 18. század elején a fallal körülvett „belvárostól" keletre, északkeletre eső nagy, szabad területen a város közlegelője, kertek, majorságok, szőlők terültek el. A későbbi utcavonaltól nyugatra ekkor még a városfal árka helyezkedett el, amelyet a Király utca vonalában a tornyos védművel kialakított Budai-kapu szakított meg. Az utcavonaltól keletre pedig, a Tettye-patak természetes medre futott végig észak-déli irányban. Egy mederszakasz nyomára lehetett következtetni a mai kispiac vonalában. Erre bizonyíték a Felsőmalom u. 11-es számú telek keleti határán, 7 méter mélységben feltárt, 130 cm vastag feltöltésű egykori mederszakasz, amelynek alján még 1977-ben, a leletmentés idején is csordogált a 1 Az utca elnevezése az idők folyamán változott, a 18. század második felében Siklósi országút, a 19. században Malom utca néven volt ismert. Megköszönöm Márfi Attilának és Nagy Imre Gábornak a levéltári források felkutatásában nyújtott sok segítségét, valamint Ódor Imre levéltár igazgatónak a források másoláshoz és felhasználáshoz való hozzájárulását. 2 Az alábbi összefoglaló elkészítéséhez Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény (Pécs, 1985) című, rendkívül értékes munkát, és a Baranya Megyei Levéltár forrásait használtuk fel. Megköszönöm Nagy Imre Gábornak és Márfi Attilának az ehhez nyújtott sok segítségét, illetve köszönettel tartozom a Levéltárnak a források, illusztrációk digitalizálásáért és rendelkezésemre bocsátásáért. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 71