Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

víz. (Az ásatást Kárpáti Gábor régész vezette.) A feltöltésben talált konyhai hulladék mellett jelentős mennyiségű állati szőr- és csontmaradvány is előkerült, amely utal a bőrkikészítő ipar jelenlétére már a 18. század első felében.

3 Itt, a mai Felsőmalom utca és az Irányi Dániel tér közti területen, a patakvizet felhasználva a korai időszakban elszórtan állhatott csak néhány, de ipartörténeti szempontból annál jeA Felsőmalom utca a 18. század első felében (Felhasználva Madas József: Pécs 1722-ben c. térkép illusztrációja) lentősebb építmény. Madas József adatai szerint a 18. század első felében három malom (egy vagy kettő ezek közül a posztókészítést is szolgáló kallómalom lehetett), egy pálinkafőző és két tabakos műhely működhetett a területen, körülöttük kertek, rétek terültek el. A mai utcavonal ÉK-i saroktelkének egy részét pedig a bocskoros céh birtokolta 1747-ig. Valószínűleg valamilyen műhelyépületük is állhatott itt, bár erről nem szólnak az általam ismert források. 3 Ettől a feltételezett meder ágtól keletre, a 2008. évi régészeti ásatások a Tettye-patak nyomvonalának, kiépítettségének tisztázását szolgáló jelentős, új adatokkal fogják gazdagítani ismereteinket. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 72