Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kisbenedek Tibor: Kakukk (Cuculus canorus) parazitáit fészekaljak a BMMI Természettudományi Osztály tojásgyűjteményében

(Karcza et al. 2003, Moskát et al. 2002); (2) vagy hatástalanítása, pl.: a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a fészektisztító viselkedés következményként a fészekben kotlás előtt talált idegen tojásokat a fészek anyagába építi „fészekbe temetés" (Moskát et al. 2003, Bártol et al. 2003); (3) a parazita madárral szembeni agresszív viselkedés (Bártol et al. 2002, Moskát 2002). Adaptációs viselkedés következményeként a kakukkgazda madarak idegen tojáselfogadása — feltételezések szerint — változhat idővel. A költésparazitizmusra naiv fajok, pl.: a nádirigó hazai populációinál a parazitáitság aránya elérheti akár a 60%ot is (Moskát and Honza 2002). Az evolúciós versengés elmélet szerint egyes fajok átalakulhatnak tapasztalt fajokká pl.: a tövisszúró gébics (Lanius collurio) 93%-os arányban is felismerheti a fészekaljra nézve idegentojásokat és azonnal eltvolítja ezeket a tojásokat (Lovászi and Moskát 2004). Ha a versengés a gazdafajok sikeres idegentojás-felismerés megtanulásával végződik a kakukk új naiv fajok keresésével próbálkozhat (Nakamura 1990). A múltbeli állapotokról például korábbi kakukk-gazdafajokról, tojás-mimikri esetleges változásairól nyerhetünk adatokat, továbbá durva becsléseket tehetünk a parazitáitság mértékének változásaira a múzeumi tojásgyűjteményekben elhelyezett fészekaljakból. Moksnes and Roskaft (1995) múzeumi gyűjtemények alapján ismert fel 15 gazdaspecifikus, úgynevezett kakukk-gentet és megállapította 12.000 gyűjteményi fészekalj átvizsgálása alapján, hogy a jelen és a közelmúlt kakukk-gazdafajai ugyanazok a fajok. Jelen dolgozatban a BMMI Természettudományi Osztálya gyűjteményében található kakukk parazitáit fészekaljak (1) gyűjteményi adatait ismertetjük, (2) a parazitáitság gyakoriságát az egyes fajok gyűjteményben található összes fészekaljához viszonyítva, (3) a „gyűjteményi parazitáitsági gyakoriságot" az adott faj irodalomból ismert „természetes parazitáitsági" adataival hasonlítjuk össze. Anyag és módszer BMMI Természettudományi Osztályán őrzött tojásgyűjtemény három forrásból származik, Vándor Tamás és Agárdi Ede adományából, valamint Horváth Lajos hagyatékából. Az első két gyűjteményt feldolgozva és beleltározva tároljuk a Természettudományi Osztályon, míg a Horváth Lajos-féle gyűjtemény revideálásra vár. A Vándor- és az Agárdi-féle gyűjteményben 786 fészekalj található, melyek 141 fajhoz tartoznak. Horváth-féle gyűjteményben — a hagyatékához mellékelt lista alapján — 651 fészekalj található, és körülbelül 180 fajhoz tartoznak. Általunk gyűjteményi parazitáitságnak neveztük gyűjteményben található kakukktojást tartalmazó fészekaljak arányát az adott faj gyűjteményben található összes fészekaljához viszonyítva. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 44